Persze, tény, nem lehet senki próféta saját hazájában...
Ez még bizony Krisztusnak sem sikerült...
Igaz, erről nem akart s nem is akar tudomást venni Délegyháza polgármestere,
ő már most Isten képében tetszeleg
és szellemi képességei tekintetében sem adja alább,
mint
Albert Einstein,
vagy
Thomas Mann,
de remélem,
mielőbb hozzá segítik őt ahhoz a tükörbe nézéshez,
amelyben
csak egy olyan embert lát majd,
aki sokat,
nagyon sokat tett
a faluja
közössége ellen...
Mindezt azért szántam bevezetőnek,
mert sokan,
- immár zaklatóan sokan -
állítanak meg az utcán, boltban, vagy itt és ott, telefonálnak, vagy becsengetnek,
mert nem tudják,
kihez fordulhatnának jogos,
vagy jogosnak vélt
jogaik védelmében?
Éppen ma délután volt nálam valaki, aki azt mondta:
- Én tudtam, hogy nem egy egyszerű gyerek ez az Anti, de azt nem vártam volna tőle, hogy elfeledkezik arról, honnan jött és merre tart...
És mindeközben arra terelődött a szó, hogy jó lenne,
ha Délegyházán legalább egy ember lenne, aki önzetlenül jogi felvilágosításban részesítené
a helyi állampolgárokat,
ügyes bajos dolgaik elintézéséhez...
Én ezt korábban javasoltam a helyi polgármesternek és a jegyzőnek is,
de a jegyző például kerek - perec megírta,
hogy
ez nem feladata az Önkormányzatnak,
hanem akinek baja van
az
forduljon ügyvédhez és fizessen...
Igaz, teszem hozzá, senkinek nem volt feladata,
- Igen! - t mondani
ribli antal megválasztására,
mégis megválasztották.
És ugyanez vonatkozik a település állampolgárainak jogi magán,
vagy
állampolgári ügyleteire szaró
dr. Molnár Zsuzsanna jegyzőre is...
Mit tehetek...
Megelőzöm a további megtalálásokat,
időszakonként közzé teszek az Agórában
a minden állampolgár által elérhető információkat,
jogi képviselők elérhetőségét,
állampolgárokat védő szervezetek címeit,
képviselőit...
Megjegyzem, mégis csak nevetséges lenne, ha valaki bekopogtatna Délegyháza Önkormányzatának épületébe és megkérdezné például a jegyző asszonyt, hogy ilyen, vagy olyan ügyben, hogyan tehetne polgári, vagy büntető feljelentést a polgármester ellen?
A feljelentést meg lehet tenni az ügyészségen vagy a nyomozóhatóságnál.
Magyarországon az általános nyomozóhatóság a rendőrség, azonban bizonyos
bűncselekmények tekintetében a Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást.
A
feljelentést szükség esetén meg lehet tenni a bíróság vagy más hatóság előtt,
azonban ebben az esetben is a nyomozóhatóság fog eljárni.
Feljelentést bármely
ügyészségen, nyomozóhatóságnál lehet tenni, amennyiben az nem illetékes,
köteles a feljelentést a megfelelő helyre továbbítani.
A feljelentést írásban és szóban is megtehető, a szóbeli feljelentést
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Mind az írásbeli, mind a szóbeli feljelentés
megtehető anonim módon.
Az anonimitás azok számára jó lehetőség, akik személyes
félelmeik miatt nem mernek a rendőrséghez fordulni személyesen vagy nem
kívánják vállalni a büntetőeljárás során a tanú szereppel együtt járó
kötelezettségeket. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy később a hatóság nem tudja
felvenni a kapcsolatot a feljelentővel, ami nagymértékben megnehezítheti vagy
meghiúsíthatja az eredményes nyomozást és így a feljelentés nem éri el a
célját.
Az írásbeli feljelentésnek nincsenek formai követelményei, azonban
érdemes néhány szempontot szem előtt tartani:
1.
Törekedjen az események/általunk észlelt dolgok tömör és lényegre törő
összefoglalására.
Derüljön ki belőle a cselekmény pontos/valószínűsíthető helye, időpontja,
fontos körülményei.
2.
Csak akkor nevezzen meg konkrét személyt, ha biztos az illető
közreműködésükben, egyébként a feljelentést megteheti ismeretlen tettes ellen
is. Ha konkrét személy ellen tesz feljelentést és az nem áll meg, könnyen Ön is
bűncselekményt követhet el a hamis váddal.
3.
Forduljon bátran jogi tanácsért az Igazságügyi Hivatal területi szervéhez (a nép ügyvédje). Ez a hivatal
ingyen ad jogi tanácsokat, felvilágosítást büntetőügyekben is, de feladatai
közé tartozik a bűncselekmények áldozatainak nyújtott jogsegély is.
4.
Írásban tett feljelentés esetén címezze a feljelentést a bűncselekmény
elkövetési helyének megfelelően illetékes rendőrségi szervnek, mert
legvalószínűbb, hogy az fog eljárni az adott bűncselekmény tekintetében.
A szóbeli feljelentést személyesen vagy telefonon teheti meg.
Az anonimitást
garantálja a rendőrség 2001 óta működő telefonos bejelentőrendszere:
a Telefontanú,
mely a 06 80/555-111-es zöldszámon hívható.
A hatóságok személyes felkeresése
abból a szempontból előnyös,
hogy a feljelentés megtétele során lehetősége
nyílik a hatóságoknak a feljelentés elbírálása szempontjából fontos összes
tényre rákérdezni és ezeket jegyzőkönyvben rögzíteni.
A feljelentés joghatása, hogy a hatóságnak kötelessége három napon belül
elbírálni azt,
melynek során kétféle döntést hozhat.
Vagy elutasítja a
feljelentést, vagy pedig a nyomozás elrendeléséről dönt, s ezzel megindul a
büntetőeljárás.
Ha a feljelentő személye ismert, úgy a hatóság értesíti őt a
feljelentés tárgyában hozott döntéséről.
DÉLEGYHÁZÁN AZ UTÓBBI IDŐBEN ( IS!)
TÖBB OLYAN KÉRDÉS VETŐDÖTT FEL AZ ÁLLAMPOLGÁROK,
SŐT A SAJTÓ RÉSZÉRŐL IS,
AMELYRE NEM KAPTAK AZ ÁLLAMPOLGÁROK
ÉRDEMLEGES ÉS TISZTESSÉGES VÁLASZT, SŐT...
TÖBB OLYAN IS ESET IS ELŐFORDULT,
HOGY
A POLGÁRMESTER
MEGTILTOTTA
OLYAN INFORMÁCIÓ GAZDÁK
MEGSZÓLALÁSÁT,
AMELYHEZ EGYRÉSZT
NEM VOLT JOGA,
MÁSRÉSZT
MEGSÉRTETTE
AZ ÁLLAMPOLGÁROK
IDE VONATKOZÓ
INFORMÁCIÓS JOGAIT...
ELÉG A KINAMÉ KFt. VEZETŐJE,
VALAMINT
A HELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK
MEGSZÓLALÁSI TILTÁSÁRA
VISSZAEMLÉKEZNI...
Ennek természetes velejárója,
ha bármely állampolgár azon gondolkodik,
hogy vajon
miért állt érdekében a település polgármesterének
doktor riebl antalnak
a felsorolt személyek elhallgattatása?
És,
ha az ember - emberek gondolkodnak,
akkor gyanakodnak is...
Részlet
dr. Ibolya Tibor
A hűtlen kezelés bizonyítása
című tanulmányából
Szomorú magyarországi közállapotaink egyik jellemzője, hogy
szinte nem múlik el nap anélkül, hogy a különböző újságok, hírműsorok bűnügyi
tudósításaiban ne szerepeljen egy vagy akár több, nagy felháborodást kiváltó bűncselekmény.
Ezek egyre többször nem a média hagyományos érdeklődésére számot tartó és a társadalom
érzelmeit sokszor jogosan felkorbácsoló élet és testi épség vagy éppen nemi
erkölcs elleni bűncselekmények, hanem jellemzően (de nem kizárólagosan) állami,
önkormányzati cégekhez köthető, azok működési körében felmerülő vagyon elleni bűncselekmények,
általában sikkasztás vagy hűtlen kezelés gyanúja miatt indult büntető eljárások.
Ezen nyomozásokat természetesen nem azért kell fokozott
figyelemmel kezelnie a bűnüldöző hatóságoknak, mert nagy médiaérdeklődést váltanak
ki, hanem mert a bűncselekmények tárgyi súlya és így társadalomra veszélyességük
is kiemelkedő, és bizonyításuk a legtöbb esetben rendkívül nehéz.
A sokszor kollektív döntések eredményeképpen bekövetkező
vagyonvesztés miatt, szinte minden esetben polgári és gazdasági jogi szerződések,
megállapodások, nyilatkozatok stb. formai és tartalmi vizsgálatát, a gazdasági
környezet elemzését is igénylő, a tényállást megállapító nyomozati munka rendkívül
időigényes,
arról nem is beszélve,
hogy olyan szakképzett nyomozók, vizsgálók közreműködését
kívánja meg,
akikből egyre kevesebb van a magyar nyomozó hatóságoknál.
HŰTLEN KEZELÉS
VAGY ÉSSZERŰ KOCKÁZATVÁLLALÁS?
Az ésszerűtlen gazdasági,
pénzügyi viselkedés mindig jóval a büntetőjog világába tartozó cselekmények
elkövetése előtt megkezdődik.
Sokszor csak a véletlenen múlik, hogy a kétes
magatartás mikor fordul át a büntető tényállás alá tartozó cselekedetté.
Mi tekinthető ésszerű kockázatnak és hol húzódik az
ésszerűtlen gazdálkodás határa?
Egzakt meghatározás e tekintetben ugyan nem
született, s nem is biztos, hogy ez feladata az egyedi ügyekben eljáró
hatóságoknak.
Néhány igazodási pontot azonban a bíróságok mégis kijelöltek, s
ezekből mára valamiféle zsinórmérték is körvonalazhatónak látszik.
A büntetőjog
messze nem fedi le az ésszerűtlen kockázatok teljes skáláját, csak a rizikók és
spekulációk azon része tartozik hatókörébe, amelyeknél a társadalomra
veszélyesség már megkívánja az ultima ratio alkalmazását.
A kötelességszegés vizsgálata
A kötelességszegés vizsgálata körében is elsősorban a
vezető tisztségviselőkre, a vagyonkezelőkre vonatkozó jogszabályi
rendelkezések, vagy normaként viselkedő belső írásbeli, szóbeli utasítás,
szervezeti és működési szabályzat rendelkezései az irányadók.
Ez utóbbiak
természetesen a jogszabállyal ellentétesek nem lehetnek.
Ebből kifolyólag a
vagyonkezelő sem hivatkozhat arra, hogy a cégnél a jogszabályellenes gyakorlat
adott esetben már hosszabb esetben működőképesnek bizonyult, vagy hogy őt a
jogszabállyal ellentétes cselekményre utasították.
Ilyen utasítást senki el nem
fogadhat és nem teljesíthet.
Ha valamely területet a jog rendelkezései nem
fednek le, akkor a belső utasítások, ha ez sincs, akkor a - rendszerint
általánosabb rendelkezéseket tartalmazó - szervezeti és működési szabályzat
rendelkezései lépnek elő a vagyonkezelői kötelezettség megszegésével kapcsolatos
mércévé.
Végül, ha mindez nem áll rendelkezésre, szóba kerül a cégnél kialakult
gyakorlat vizsgálata is.
|
Mit mond a törvény?
Btk.
319. §
(1)
Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó
kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2)
A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű
munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz.
(3)
A büntetés bűntett miatt
a)
három évig terjedő szabadságvesztés, ha a
hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,
b)
egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,
c)
két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy
vagyoni hátrányt,
d)
öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a
hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
|
A kár hiánya nem mentesít
Nem jelent feltétlen mentesülést a büntetőjogi felelősség
alól az sem, ha a kötelességszegés ugyan fennáll, de a kár nem következik be.
A
vagyonkezelő vagy a vezető tisztségviselő kötelességszegésétől függetlenül - ha
ezt észleli - a cégvezetésnek nyilvánvalóan mindent meg kell tennie a fenyegető
kár elhárítása érdekében.
Amennyiben ez a kár elhárítása a menedzsment
határozott fellépése, vagy más körülmények folytán (pl. mert az ellenérdekű fél
nem vállal egy nemzetközi jogi procedúrával együtt járó, bizonytalan kimenetelű
pereskedést) sikerre vezet, az még nem menti fel a kötelességszegő személyét.
Terhére ilyen esetben minimálisan a hűtlen kezelés kísérlete megállapítható.
Ekként foglalt állást a bíróság is abban az ügyben, ahol az
ügyvezető a rendes gazdálkodás szabályainak megszegésével
(a számára
megengedett összeghatáron felüli kötelezettségvállalás mellett)
olyan
jogügyletet bonyolított le, amelyről kellő információval nem rendelkezett, s
amelyről a cégvezetés csak a kár bekövetkezte előtti utolsó percben szerzett
tudomást.
A bíróság ugyanakkor utalt arra is, hogy a céggel szerződéses
jogviszonyban nem álló vállalkozás érdekében történő olyan
kötelezettségvállalás, amelynek teljesítése alapvetően nem a
kötelezettségvállalón múlik, az érintett harmadik fél üzleti érdekeit is sérti.
Büntetőeljárás kezdeményezése
A büntetőjognak, mint önálló jogágnak a feladata, hogy a társadalmat, annak
kialakult kapcsolatait megvédje azoktól a nem kívánatos, közösségellenes
magatartásoktól, melyeket összefoglaló néven bűncselekményeknek nevezünk.
Ilyenek a korrupciós bűncselekmények is, melyek a közélet tisztasága ellen
irányulnak, vagyis rombolják az embereknek a társadalom, a szabad piac és a
demokratikus intézmények működésébe vetett hitét, bizalmát.
A korrupciós bűncselekmények
összefoglaló elnevezés,
mely több
bűncselekményt jelenthet:
hivatali és gazdasági vesztegetés
(Btk. 250-255/A.
§),
vesztegetés feljelentésének elmulasztása
(Btk. 255/B.§),
befolyással
üzérkedés
(Btk. 256. §),
közérdekű bejelentő üldözése
(Btk. 257. §),
vesztegetés nemzetközi kapcsolatban
(258/B-D. §)
és befolyással üzérkedés
nemzetközi kapcsolatban
(Btk. 258/E. §).
Korrupciós jellegű bűncselekmények
körébe pedig
a választás, népszavazás, népi kezdeményezés rendje elleni
bűncselekmény
(Btk. 211.§),
a hivatali visszaélés
(Btk. 225.§),
a bűnpártolás
(Btk. 244.§),
a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése
(Btk. 288.§),
gazdasági titoksértés
(Btk. 300.§)
és a hűtlen kezelés bűncselekmények
(Btk.
319-320.§)
tartoznak.
Ezek a bűncselekmények nem feltétlenül valósítanak meg
korrupciót,
de azokhoz gyakran kapcsolódnak.
(Részletesebben lásd:
IRM
Statisztikai és Elemző Osztály, Budapest 2010.)
Bár a hétköznapi életben az egyes bűncselekmények megkülönböztetése nem
egyszerű, ez nem is szükséges a büntetőeljárás kezdeményezéséhez.
Elég annak a
felismerése, hogy
„valaki magánjellegű előny elérése érdekében a rá ruházott
hatalommal visszaél”,
a cselekmény pontos jogi minősítését már a hatóság dolga
megállapítani.
Büntetőeljárás kezdeményezése előtt fontos tisztáznunk, hogy csak legvégső
esetben legutolsó eszköz lehet.
A büntetőeljárás súlyos következményekkel jár,
és előfordulhat, hogy ártatlan embereknek okoz helyreállíthatatlan anyagi vagy
személyi
(pl.: becsületbeli, mentális) hátrányt.
Érdemes ezért elöljáróban
alaposan megfontolni,
hogy tényleg a büntetőeljárás a legalkalmasabb eszköz,
amivel a korrupció ellen felléphet az adott ügyben, vagy más eljárás
kezdeményezésével esetleg gyorsabb, jelentősebb vagy éppen akár rendszerszintű
változást tud elérni.
A KÉSŐBBIEKBEN VISSZATÉREK A CSALÁS- , ÉS AZ EGYÉB JOGSÉRTÉSEK ORVOSLÁSA JOGI ESZKÖZÖKKEL
- TÉMAKÖRBEN,
ÁLTALÁBAN OLYAN KÉRDÉSEKRE,
AMELYEKKEL ENGEM KERESNEK ÉS TALÁLNAK MEG HELYI ÁLLAMPOLGÁROK.
CÍMLISTÁT IS ÖSSZEÁLLÍTOK
AZON ÜGYVÉDEKRŐL,
JOGVÉDŐ SZERVEZETEKRŐL,
AHOVÁ
A MEGALÁZOTT,
VAGY
A
SÉRTETT ÁLLAMPOLGÁR FORDULHAT.
