Most aztán pofán vágott a hétköznap…
Legalábbis, a mai…
Vagy vihar előtti a csend, vagy nekem
van jó kedvem…
Pedig elvileg rosszul kezdődött a nap…
Már a reggeli kávé ivás közben eszembe jutott,
ma találkozom riblivel…
Átgondoltam,
ha jelenetet csinál, én nagyobbat csinálok…
Ha
ordit, én majd mosolygok…
Egyszóval kinevetem őt…
Saját fészkében…
Aztán becsukom magam mögött az ajtót…
És kész…
Úgy indultam el,
hogy nekem már nem tud kellemesnek tűnő meglepetést okozni
a jelenlegi polgármester…
hogy nekem már nem tud kellemesnek tűnő meglepetést okozni
a jelenlegi polgármester…
És milyen a világ…
Egy perccel az írásban rögzített időpont előtt beléptem a
hivatalos épületbe...
Tizenöt méterről jeleztem a titkárnőnek,
hogy X. Y. vagyok…
Tizenöt méterről jeleztem a titkárnőnek,
hogy X. Y. vagyok…
- Megérkeztem…
Tizenöt méterről visszajelzett,
hogy
hogy
fáradjak a tanácsterembe…
( Mintha Európában lettem volna... )
Mondta a jelen
levő feleségem, hogy
négy perccel elmúlt már a jelzett idő,
négy perccel elmúlt már a jelzett idő,
menjünk a fenébe…
Válaszoltam...
- Nyugi, a sztároknak jár a színházi kezdés….
- Nyugi, a sztároknak jár a színházi kezdés….
Nem volt nehéz elfogadnia,
bejárta a világot, színésznő…
bejárta a világot, színésznő…
S mindez
csak elő hab a későbbi ízletes tortán,
mert dr. Riebl Antal,
csak elő hab a későbbi ízletes tortán,
Délegyháza
polgármestere,
korrekt, tiszta,
átlátható viselkedéssel tisztelte meg
a mellette ülő jegyzőkönyv vezetőt,
Feleségemet,
önmagát...
átlátható viselkedéssel tisztelte meg
a mellette ülő jegyzőkönyv vezetőt,
Feleségemet,
önmagát...
Ja és persze, engem…
Arra
külön kitérek majd egyszer,
miről is volt szó a rám fordított tizenkilenc
percben,
de most nem is ez a lényeg…
Írhatnám,
vajon képmutató volt?
Színészkedett?
Találkozásunk
előtt átnézte a
„ Hogyan viselkedjünk az állampolgárok jelenlétében „
című tankönyvet?
Már
a kérdés is rosszindulatot sejtet...
Nem is teszem fel,
nem rontom
el a kedvem…
Velem szemben Délegyháza polgármestere személyében egy olyan ember ült,
akit én valamikor réges régen elképzeltem volna polgármesternek…
akit én valamikor réges régen elképzeltem volna polgármesternek…
Elvileg, mondom elvileg még ma is...
Azt a viselkedést,
korrektséget - alkalmasságot,
határozottságot
tükrözte…
korrektséget - alkalmasságot,
határozottságot
tükrözte…
És rendhagyó, de ki kell mondani,
jól éreztem magam…
Tudom, sajnos tudom,
röpke jó pillanat volt az egész...
Nem rajtam múlt...
Köszönöm.
Tudom, sajnos tudom,
röpke jó pillanat volt az egész...
Nem rajtam múlt...
Köszönöm.
