ANNYIRA PITI
és annyira szint alatti, ami elvehetné - elvihetné a figyelmet, hogy az ember nem hülyeségből, nem tájékozatlanságból és kiváltképpen nem gyávaságból nem szól hozzá azokhoz a valóságos történésekhez, amelyek szinte kiverik a szemét, hanem egyszerü oknál fogva nem... A felvett primitívség, a méltóvá válás szándéka, az elvegyülés és kiválás József Attilai szándéka nem menti fel az embert az alól, hogy az idegen retek is retek... Az idegen segg is csak segg... A primitív szolidaritás, még, ha egyensúlyban is van a látszólagos korrektséggel, sem más, mint egy olyan színjáték, ahol fejletlen az észre, a szépre, a gondolkodásra még a sarki szemétláda is... Elvágásra, kivágásra, tüzelésre alkalmas, üres, primitív elmékkel van tele már a szemétláda, és hinni kellene - hamisan, önmagunkat is átejtve a tisztesség érdekében -, ott is emberi gondolatok fészkelnek... És nem hisszük el, mert nem akarjuk elhinni: a szemétben a szemét van. Szaros, rongyos, megalázott, szétszedett, üres és büdös szemét. Massziv szemétről - szemetekről beszélek, hol már a tűz is kudarcot vall, a szó is megadja magát, a józan gondolat pedig annyira elkerüli az üresség létében villogókat, hogy már a köpést- a leköpést sem érdemlik meg...
NEM IS TIZES
nem is százas, hanem jóval magasabb kérdéscsoportba tartozik, amelyben nem partnerré, inkább ellenség kategóriába sorolta magát Délegyháza jelenlegi vezetése, szemben választóinak jóakaratával, elfogadtatási szándékával, a többség, a nagytöbbség jóindulatával... Mert lehet magyarázni, megmagyarázni a bukott lét előszobájából kihallatszó halál - nyavajgást, de nem felmentő ez akkor sem, ha idő közben rájött - rájöhetett a többség, hogy nem csak a pohárnyi víz terül el az asztalteritőn már, hanem darabokra tört a pohár is az arra alkalmatlan kezekben... Az arra alkalmatlan szemek elött... Az arra alkalmatlanok mind szűkebb, mind értéktelenebb társaságában...
PÉLDÁK TÖMEGÉVEL ÉLHETNÉK,
példák tömegében szereplő, nulla értékű emberek lehetnének főszereplői az elmúlt három év szélhámosságain - felszinességein - az alkalmatlanság csomópontjaiban tenyésztett üressség minden elfedni igyekvő zászlói alatt, ott, hol a perc is a lopott idő kategóriájába tartozik... Mert ki gyenge volt az elmúlt három év alatt, az bizonyára gyenge volt az elmúlt, ezt megelőző idő alatt is, és csak végszükségben szavazott a jelenlegi szakmailag, kulturálisan, pszichológiailag is önmagát már a kezdettől eláruló, alkalmatlan, erő és ész nélküli, üres és képletes hadsereg, rongyokba burkolt, egyenruhába bújt tagjaira... Mert nincs itt bukott ember... Van, aki éppen szünetelteti jól fizető foglalkozását, van, aki büszke alig egy lépcsőfokot elérő százezer év munka után nyugdíjas létére, van, aki tanít, mert taníthat, van, aki oly keveset keres - legalábbis aláírt okmánya szerint - hogy sajnálatot ébresztene bárkiben, ha elhinné neki igaznak, amit leírt... És ott ülnek és nekik meleg van, és nekik az én, a te pénzedből nem csak joga, rossz döntési lehetősége van, hanem a hatalom részeseként, számára ajándék gyanánt adott és járandóság a visszaélés és a tisztára mosás, a tisztára mosatás lehetősége is...
GÖRCSÖKBE MENEKÜL
láttukon és egy levegőnyire távolságtól személyük közelségén a tudat, a remény, hogy szót lehet érteni, mert hiába tanult az ember gyógypedagógiát, szellemileg széttörőben levő emberek újra össze illesztésének apró technikáinak tömegét, ha a primitivségből nimbuszt kovácsoló - már születésükkor bukottságot hordozó egyedek - emberutánzatok kezébe vándorolt a hatalom... Akik kezében és hatalmuk tudatában már eldönthetik, mit ér a betü, amit tanultál, mit ér a szó, amit tanultál, mit ér a mondat, amit tanultál, mit ér a gondolat, amelyre képes vagy, képes lehetsz, mert hiszed, szuverén lény vagy gondolataidtól, lábad - talpad - sarkad aljáig... Mert nem érdekelnek a névtelen személyek, az elmúlásra ítélt perclovagok, a gyűrt gondolataik vánkosába csavarodó emberutánzatok. Dögledeznek már és ragaszkodnak elcsépelt álmaikba, holott eltakarodnának, vissza a hiúságot is sérelmező, de legalább kevebbet megalázó pántlikázott világba, de nem, nem, nem, mert hiszik, az ő álmuk mindenki álma és ki nem álmodja azt, amit ők, azok az érzék nélküli csürhe, üres tagjai...
VÁLLALNI SZERETNÉM
VÁLLALNI SZERETNÉM
a csűrhe világ csürhe közreműködőjének, szürke szerepét is, ha azon múlna, eltünne az üresség hatalma, de nindegy, mely ruhát veszi magára hideg ellen, vagy primitívség ellen, ki eleve a köz ellen vétkező, eltiporni való kasztba tartozik, oly mindegy a halálnem, mi rá vár, a söpredék szerepét osztotta rá, vagy többekre a jelen hatalom... És nincs mese, és nincs szöveg, és nincs ütem, nincs ritmus, nincs dallam, vagy extrém monotónia, mindezek tartalma a üresség tartalmatlanságából táplálkozik... A velük született halálfény - látomásból, a velük született " - engem bántanak " primitv érzésvilágból, mert mindig csizma alatt voltak, oda születtek és erejük sem volt ahhoz, hogy a csizmaszárnak tetejéhez merészkedjenek ... Még lélekben és gondolatban sem... Emlékszem, ha akarom, arcuk hazug redőire, hányásaik bűzére, kifogásaik szint alatti vágyálmáira, és tudom, pontosan az nem volt a szinjáték, csak mindaz, ami utána következett... A Jelen Cselekedetei és azok bujtatott tartalmai... Az éjszakai haláltusák... Az otthagyás és az el nem válás megbeszélt szakaszai, amikor dögre cserélte volna egyik, vagy másik saját életük részét, csak, hogy az elégedettek táborába tartozhassanak... Mert ment már azóta az idő, a szépség eltünt, a hamis szépség tör utat és elhiteti ki mindig csak csúnyát látott, mert sorsa - léte - szennyesből táplálkozó léte ezt generálta belé, hát szemüvege is csak az elmúlt évtizedeik tükörképét sugározza...
ERRE A VILÁGRA
nem születtek bokrok - fák, világra csodálkozó apró gyermekek, álmok és remények, mert mindez bevándorolt a gondolkodni képtelen, ürességet hordozó emberutánzók hitvilágába... Saját templomaikba... Sekrestyéikbe... Kápolnáikba... A bársonnyal letakart asztalok fiókjaiba, mert a büdös hit és a szarrakás között, csak a takaró választja egyiktől a másik lényegét... Az ideálisnak nevezett bűz reggeleinek hatalmi gyakorlatával... És ilyenkor nincs ki bekéredzkedjen az ólba, hogy méltó legyen a moslékhoz, mert már a moslék helyén is önkinevezett emberek utánzatai trónolnak... Hetykén - büszkén, megtámadhatatlanságuk tudatában, bíróságok elötti hazugságaik birtokában egybe tartoznak, egybe és szétválaszthatatlanul, mert tudják, az első szakadás egyenlő lesz a repedéssel... A töréssel, a zuhanással, az önfeladással... És hiába küzdenek önmagukkal, önnön maguk ellen, de gyenge a tatami, gyenge a lélek, és gyenge a tett, csak ami a bukáshoz elég, annyi még a tartalék...
1.
DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉNEK
H E L Y B E N
Természetesen megnövekedett munkája közben nem szeretmém Önt zavarni, de aggaszt, hogy Ön, polgármester létére - immár negyedik napja - nem tartja be a Testület - Fórum rovat két hónapra érvényes bezárárására vonatkozó - határozatát. Érdeklődni szeretnék, hogy ennek mi az oka? Érdeklődni szeretnék, hogy a testületi határozat be nem tartásáért mennyiben kívánja vállalni a felelősséget?
Délegyháza, 2014. február 10 - én
Erdélyi István
2.
Tisztelt Polgármester úr!
Eredetileg köszönettel vettem, hogy az általam szóvá tett fakivágás ügyben további háttérinformációk felvételének céljából szükségesnek tartotta, hogy a holnapi napon reggel 8 óra 15 percre berendeljen a helyi Önkormányzathoz, de úgy érzem, én semmi új információt nem tudok hozzá fűzni az eredetileg is megirtakhoz képest, ennek megfelelően oktalannak tartom a kizárolagosan ez ügyben tartandő talákozásunkat. Szerény feltételezésem szerint éppen elég információ és egyben bizonyíték is áll rendelkezésére az objektiv és szükséges döntéséhez, amelyről természetesen tájékoztatást kérek.
Délegyháza, 2014. február 10 - én.
Eredményes munkát kívánva:
Erdélyi István
3.
TISZTELT ERDÉLYI ISTVÁN ÚR!
NEM ÉRTEM, VALÓJÁBAN MI A CÉLJA? A RIEBL ELLEN A HANGULATOT KELTENI, NEM NAGY DICSŐSÉG, MERT ÖNMAGA KÉPES ARRA, MÁR AZ ELEJÉRŐL FOGVA, HOGY VÉGLEGESEN LEÉGESSE MAGÁT, HOGY NULLÁRA MINIMALIZÁLJA ÖNMAGÁT...
MIT ÉR EL AZZAL A SOK INFORMÁCIÓVAL, AMIT KÖZZÉ AD RÓLA? A NEM DÉLEGYHÁZIAK LEGFELJEBB MEGVÁLASZTÁSÁIG NEM TUDTÁK, A DÉLEGYHÁZIAK PEDIG? VELE ÉLTEK, EGY FALUBAN ÉLTEK ÉS EGYÜTT ÁRULTAK EL MINDENT, AMI JÓ LEHETETT VOLNA... LEGALÁBBIS AZ EMBERILEG ÉRTÉKELHETETLENEK, A BESOROLHATATLANOK... MÁRA MÁR ŐK SEM AZOK ÉS EGYRÉSZT AZOK MINDAZT SZÉGYELLIK, AMI BÁRMIKOR IS DR. RIEBL ANTALHOZ KÖTÖTTE, BÁR MINDEZT MEGLEHETŐSEN KEMÉNYEN NYILVÁN TARTJA TEGNAPI CSÓKOS VEZÉRÜK...
SZÓVAL ÉN EGYELŐRE AZT TANÁCSOLOM MAGÁNAK, HOGY NE TEGYEN SZINTE SEMMI MÁST, CSAK JÁTSZADOZZON... ÉS EL SEM HISZI, E JÁTSZADOZÁS KÖZBEN MENNYIT VÉTENEK... LEGALÁBBIS NEM KEVESEBBET, MINTHA ELHISZI VÉGÜL ÖNMAGÁNAK, HOGY FUTKÁROZHAT FÉLLÁBUAKKAL, BESZÉLGETHET NÉMÁKKAL ÉS GONDOLKOKODHAT EGYÜTT AGYNÉLKÜLIEKKEL...
URAM, MAGA ENNÉL JÓVAL TÖBBET ÉR ENNEK A TELEPÜLÉSNEK....
( IS.... )
2014. FEBRUÁR 11 - ÉN
(RÉVÉSZ ANTAL )
BUKÁSHOZ,
A BUKÁSHOZ...
