2011. január 16., vasárnap

Bocsánat! Kulcsár és Erdélyi két külön, gondolkodó ember"

Szerettem volna megköszönni kiegészítő gondolatait Kulcsár Lászlónak, egyben irányt mutató szavait, amelyekkel korábbi időszakra javasolja navigálni hajómat.

Mondom, csak szerettem volna, mert több más telefonhívás mellett kereken hárman jelezték, egyetértenek azzal, és ahogyan Kulcsár úr ír, bár az egyikőjük mellé tette, ha egyáltalán létezik ez a Kulcsár úr és nem magamnak válaszolgatok.
Kulcsár úr, bizony, él, ír, létezik.
Életünkben egyszer találkoztunk, véletlenül egy maszek dunavarsányi élelmiszer áruház polcrengetegében futottunk össze.
Sőt, később rájöttünk, még a kocsijaink is egymás mellett parkoltak. 
Tehát nincs semmiféle közös front, szövetkezés. 
Legfeljebb közös pénztár és közös parkoló. 
És folytatva...  
Említhetnék
olyan közös mutyi pénztárt,
ahova nem illünk oda és ott nem is állunk sorba tetteinkért és hűségünkért.  
Említhetnék
olyan közös parkolót,
ahol - nem véletlenül - nem a hatalom szempontjai szerint élünk és gondolkodunk.
És bár nem beszéltünk össze,
talán nevében is mondhatom,
bizonyára a helyzetünkért nem sírjuk el magunkat.