V. sz. Hírlevél a blog tartalmáról

Tisztelt Fórumozó!

Hiszek abban, hogy - esetenként más és más véleményünk ellenére - Ön bízik abban, hogy együtt, érdeklődése és segítsége mellett, hadat üzenhetünk a műveletlenségnek, a gyávaságnak, az önhittségnek, a gyengeségnek, a kiábrándultságnak. Már tájékoztattam Önt, hogy megnyitottam

http://google-csakazigazat.blogspot.com

mely lehetőséget ad, hogy szabad véleményét mások is elolvashassák.

Csak elgondolkodtató, 

hogy dr. Riebl Antal polgármesternek csak azt sikerült elérnie, 

hogy bizonyítottá vált a félrevezető szellemi diktatúra bevezetési kísérletének kudarca. 

A település Fórum rovatát gyakorlatilag meggyilkolták, 

ezzel szemben e blog tartalmára egy hónap alatt 

több, mint három és félezer alkalommal voltak kíváncsiak.

CSAK AZ IGAZAT A DÉLEGYHÁZI MUTYIFALVÁRÓL
című blog tartalmát

a megnyitás óta, a mai napig 3 829 alkalommal tekintették meg.

Magyarországon 3543-an, Ausztriában 128-an, Lengyelországban 25-en, 
az Amerikai  Egyesült Államokban 50-en,        

  továbbá

Németországban, Szingapurban,  Norvégiában,  Belgiumban,  Törökországban és az Egyesült Királyságban

tartották érdeklődésre alkalmasnak, olvasták  blogomat.

Jelezték többen, hogy jobb lenne, ha péntekenként lenne a Hírlevél, mert akkor be tudnák tervezni hétvégére, hogy visszamenőlegesen mit hagytak ki, mit néznének meg, olvasnának el. Igazuk van, hát legyen így.

Ez után mindig pénteken adom közzé a Heti Hírleveleket.

Visszatekintve tehát…

2011. február 1-jén

adtam közzé két videofilmet:

Lelencek sorsa Tiszadobon

 - címmel

Álmok Tiszadobon

 – címmel

majd még ezen a napon

Délegyházi Kultúra szemetes napja

című videóval

  a délegyházi kultúra részét képező irdatlan és gusztustalan szeméthalmokra hívtam fel a figyelmet.

Öröm, hogy a film bemutatását követő napokban a szeméthalmok eltűntek, mintha ott sem lettek volna.

2011. február 4-én írtam:

hogy másnaptól minden páros hét szombatján délelőtt tíz órától lesznek elérhetők és meghallgathatók

SZOMBATI HANGPERCEK

sorozat keretében

azok   a Magyar Rádióban már elhangzott riportműsoraim, amelyek meglehetősen nagy,  - millión felüli  hallgatottságot értek el – s véleményem szerint  olyan világra nyitnak kaput, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot.

Közzé adtam négy részben

BÖRTÖNVILÁG MAGYARORSZÁGON

című,

2008-ban,a Magyar Rádióban bemutatott dokumentum  műsoromat.

S mivel jóval többen hallgatták meg, mint eredetileg gondoltam volna s kérdezték, mi az akadálya annak, hogy inkább hetente mutassak be egy – egy újabb riportműsoromat, ezért sűrítem a lehetőséget, holnap, a SZOMBATI HANGPERCEK – sorozatban az

ÁLLAMI GONDOZOTTNAK LENNI...

című dokumentum műsort nyújtom át a  hallgatóknak.

2011. február 7-én

mivel elég sokan kerestek meg véleményükkel, javaslatukkal, összegeztem mindezeket és kapcsoltam véleményemet a megkeresésekhez. Igaz, kritikusan jegyeztem meg, sajnos, még mindig ott tart Délegyháza, hogy az emberek többsége nem mer kiállni saját nevével, saját véleményével. És igen, tényleg sajátos kultusza van Délegyházán a szó kimondásának…

Az a szokás, hogy úgy teszünk, hogy én nem tudom, te nem tudod és persze, ő sem tudja…

Egyfajta helyi vezetők által diktált szocializáció ez.

Miért nem saját nevükben merték nyilvánosan megkérdezni, hogy  

Azért építették ezt a csúf korcsolyapályát, hogy elcsússzanak rajta?  Azért feküdtek be ebbe a közéleti koporsóba, hogy legyen hova verni a szöget? Miért van Délegyházának focicsapata, ha egy kispályás focicsapat létszám igényének nem tesznek eleget? Elég a hat fő Taksony ellen? Hova süllyedt az EDE, ha eltűnt a létszám? Azért volt száz főnél többre tervezve az Utcabizalmi Hálózat, hogy csak nyolcan álljanak a rajtnál? Azért múlt el az első száz nap, hogy eljöjjön egy újabb százas adag válaszok és beszámolók nélkül?

Gyanítom ez az eredménye annak, hogy egyszerűen, saját biztonságuk érdekében 
legyilkolták 
a 
település Fórum rovatát.

A hatalom szempontjából bizony, 
a kényelmetlen kérdéseket, 
lehet, 
a balul sikerült korcsolyapálya visszatemetendő gödrébe fogják véglegesen eltemetni?

És bizony, 
tényleg ez is egy fajta tükör Délegyházáról, 
és tényleg, 
van, 
akinek szép a ragya is.

Hogy az EDE létszáma lecsökkent volna? Nem tudom. A száznál több főből álló taglétszámmal én soha nem találkoztam, bizonyára tagdíjat sem fizetett mindenki. Ez még nem lenne csoda, az azonban inkább, hogy jó esetben az úgynevezett hétköznapi állampolgár oda simul, oda helyezkedik, ott mutatja magát, ahol a hatalom van… Délegyházán ebben is más a helyzet. A mag bizonyára kitart, a szélesebb tömeg pedig kihátrál? Ha igaz, ennek is oka van. És szóvá tettem, nem igaz, hogy ennyi esztétikai érzék híján levő ember lenne Délegyházán, hogy ne vették volna észre, milyen gusztustalan, összelapátolt, miden szerkesztői-tördelési ismeretet nélkülöző állapotban jelent meg a Délegyházi Hírek legújabb száma. Ha ez a megjelenés, tördelés és szerkesztés jellemzi Délegyházát, ez az úgynevezett tükör, akkor értem, miért nevetnek rajtunk.

És látom, érzem, hallom, a hagyományok és a gyakorlat folytatódik. Némasággal és belenyugvással is lehet rombolni a jelent. Meg nem felelő embereket a meg nem felelő posztokra. 
    

2011. február 7-én

Nyílt levelet tettem közzé Görbe Istvánhoz,

 megunva, hogy Görbe István helyi képviselő és mellesleg szociális bizottsági elnök önkritika nélkül úgy érezte, joga van  kígyót – békát kiabálni rám és közben megmagyarázza folyamatosan, hogy miért nem válaszol interneten keresztül a Fórum rovatban feltett kérdésekre. Egyik magyarázata az volt, hogy ő úgy kezeli a számítógép klaviatúráját, hogy kilenc újjal keresi a betűket és a tizedikkel üti le… De ez még a legenyhébb volt.

Jogot formált arra, hogy testületi ülésen személyiségjogaimat is megsértve minősítsen. Nos, ez már elég volt. 
  

2011. február 8-án:

Nagyon is udvarias hangnemben cáfolhatatlan módon bebizonyítottam,

abszolút nem volt alaptalan, amit korábban állítottam róla.

Bemutattam ezen a napon a

Talán mégse én beszélek össze –vissza

alcímet viselő,

Végleges  Délegyházi Királyok

című videó filmet. 

2011. február 12-én

SZOMBATI HANGPERCEK

sorozat keretében

Állami gondozottnak lenni Magyarországon

című négy részből álló

dokumentum műsoromat adom közzé.

Továbbra is javaslom, amennyiben felkeltette érdeklődését a lehetőség, hogy ne csak olvasson, hanem közzé is adja szabad véleményét. Járuljon hozzá Ön is, hogy Délegyháza beléphessen a XXI. századba.

Amennyiben nem tart igényt e Hírlevélre, kérem, jelezzen vissza a riporter@invitel.hu e-mail címre.

Eddig két személy jelezte ezt.

Ez esetben – tiszteletem mellett - a későbbiekben nem zavarom Önt.