2011. március 17., csütörtök

Részlet a Mutyifalva-Délegyháza hétköznapjai című most készülő könyv, Kontárok című fejezetéből.


KONTÁROK
Részlet a Mutyifalva-Délegyháza hétköznapjai című most készülő könyv egyik, Kontárok című fejezetéből. 
HANGULATKÉPEK
a
zsebek forradalmáról,
a diktatúra
Mutyifalvát jellemző változatáról, 
az
Antitúráról...

Bizony, nem lehet titok, belefárad az ember alkalomadtán a kilátástalanságba. A településtől, ahol élek, túlélek, evickélgetek, kétszáz kilométerre, egy tó partján arra gondoltam az elmúlt napokban, vajon mennyiben meghatározó életemben az lét, amit Délegyházához kötök?
Mennyiben meghatározóak az emberek?
És, bár kinek, mi köze hozzá, hiszen saját blogról van szó, sokszor tényleg idegőrlőnek tűnik a nagyfokú butaság álcáját hordozó, rabszolga létet idéző belenyugvás, ahogy engedik az emberek bohócnak tekintetni önmagukat…
   
Elvi okokból nem adom közzé véleményemet Délegyháza, általam és immár sokan mások által is Mutyifalvának nevezett település honlapjának Fórum rovatában.
Nem csak azért, mert nem akarok részese lenni, azaz legitimizálni egy jelenlegi polgármester fennhatósága alatt működő diktatúrát, cenzori hatalmat. 
Hanem azért is, mert ez az egész förmedvény immár nem több, mint egy primitív kirakat, ahova alkalomadtán betévednek a tisztességes vélemény - nyilvánítók, aztán gyorsan ki is hátrálnak, mert érzik, csak egy hatalom által diktált színházban szerepelhetnének bábfiguraként.  
Valósághűen tükrözi egy helyi – Silverfox nevű internetező – a helyi hangulatot, amikor azt tette közzé
„ Látod értelmét az irogatásnak? Lehet nyegédes diskurzust folytatni és akkor talán megmarad a fórum. Ha viszont a vezetőséget sértő felvetéseid vannak, leáll a fórum, mert sérti az érdeküket. Senki nem kíváncsi a véleményünkre, ennek már sokszor adták jelét. A jó polgár lapít és kushad! Mert ezt várja tőlünk a vezetés.

Egy másik települési weblap pedig?
Az utolsó választást megnyert helyi tömörülés, az egységet hirdető civil szervezet weblapja, amelynek helyi nevezetessége, hogy a jelenlegi polgármester nevét beütve lehet belépni és elolvasni, sokszor korábban azokat a hivatalos információkat, amelyek időben elkerülik a település hivatalos weblapját.
Hirdetik, ez a szervezet weblapja, összevonva egy helyi albérlő kempingbérlő írástudással bizony meg nem áldott közéleti szereplésvágyának saját weblapjával.
Ez a hatalom csókosa, még a weblapját is albérletben üzemelteti egy helyi civil szervezet égisze alatt, mintegy demonstrálva jól tájékozottságát, mindenek felettiségét.
Csak légypiszok a levesben, hogy a civil szervezet, élén a jelenlegi, jogot végzett polgármesterrel, többszöri felszólításom ellenére is – jogtalanul - a saját szellemi termékemet jelentő portré fényképekkel reklámozza magát és az általa futtatott emberi garnitúrát.
Hiba tiltottam le, tiltottam meg, ebben a helyi, primitív diktatúrában, hiszik, az alkalmi győzelemmel, végleg hatalmukba kerítették, nem csak az egyetemes jogalkotást, hanem az egyetemes, mindenek feletti, helyi jogalkalmazást is.

Megjegyzés:      
Jé, hogy a fenébe is?
Egy nyilvános, két ember közötti levelezésben már nyíltan szerepel valakinek levelében, önnön állapotának meghatározásaként, hogy mikor van szar állapotban…
Ejnye - bejnye, hát szabad ilyen csúnyán beszélni Délegyházán?

És mindig, szinte óramű pontossággal,  felbukkan a folyamatos szürkeségből egy személy, aki bátran – bőszen ragaszkodik enyhén szólva megtépázott, tehetség, rátermettség és emberi tulajdonság híján tisztességes tájékoztatást mellőző nevének közléséhez.
Példaként emleget olyan csoportot, amely olyan – szerinte - tisztességes emberekből áll, akik közzé merik tenni írásuk – véleményük mellé, saját nevüket is.
Ahogy írja, tisztelet a neveknek…
Örülnék, ha kifelejtene e személy a saját, ízlést és értékrendet tükröző névsorából.
Örülnék, mert a tisztesség fogalma e névsorban megfogalmazottak alábbi nevei mellől, inkább hiányjelek felsorolását jelenti, így bevallom, nem érzem magam jól e társaságban…
Nem szükséges nevemet együtt emlegetni bizonyos okok miatt dr. Riebl Antallal, a jelenlegi polgármesterrel.
Más okból pedig egy Görbe Istvánné nevű, helyi, nyugdíjas, volt rendőrnő, internetet saját, dilettáns módon előadott dalaival telerámoló hölgy személyével, vagy egy Sarlós Kálmán nevű, minősítést sem érdemlő, általam porszemnek sem tekintett férfi egójával.   

Ezek a személyek ( és sokan mások ) különösképpen nem érdekelnek, de magam védelme, elhatárolódása ezektől a személyektől, nem is beszélve, a cikk szerzőjéről, jogomban áll és élek is vele.

Ha van egy testület, amely talpnyalóival együtt nincs tisztában egy település összetételével, a település lakóinak szociálpszichológia jellemzőivel, hiába robbantgathatják az izzadtságszagú puskaport, hogy mennyire kiállnak az úgynevezett névtelenekkel szemben, már a születésük pillanatában hazugságon alapult…
Inkább legyen tizenkilenc névtelen, mint egy, vagy kettő olyan Judás, aki jellemtelen nevükkel, csak mások, aktuálisan éppen a hatalom égisze, takarója alól mernek csak kiáltozni, elhitetni, szakmai képességeiket, jogosultságukat a kinyilatkoztatásokra, a beleszólásra.
A helyi politika lényege, hogy csak annak van létjogosultsága, amely alá támasztja a jelenlegi hatalom legitimitását és ideológiáját… Az ellenoldalon gondolkodókat pedig érdektelenné, kiábrándulttá kell tenni…

Silverfox, az egyik helyi internetező tette közzé:   
„ Mi változott manapság? Talán nagyobbra nyílt a feneketlen gödör szája. Ma az üdülőket húzzák le háromszoros sarccal, holnap a faluban élők kerülnek terítékre.
Vártuk a változást. Meg is kaptuk Ja! Hogy nem ilyen lovat akartam. Ezt jól benyeltük, de majd négy év múlva megint jönnek a törleszkedések, ígéretek. Lesz megint "kicsi Délegyháza" és hasonlóak és mi megint szépen bekajáljuk. Délegyháza irányát szépen kijelölték az önös érdekek. Irány az egyenes, lejtő.”

A Mutyifalva - Délegyházát jellemző helyzetként érdekes és lényegre törő párhuzamot fedezek fel Bartus László, ma már az Egyesült Államokban élő, lapszerkesztő, valamikori jó kollégám, az elmúlt napokban közzé tett, az országról alkotott véleményével.
Ő azt írja, hogy    
„ Orbánról egyszerűen nincs mit mondani. Ez az ember tényleg elmebeteg vagy hülye, vagy mindkettő, de a lényeget tekintve majdnem mindegy.
Tudomásul kell venni, együtt kell élni azzal a tudattal, hogy jelenleg Magyarországot egy idétlen ripacs, egy közveszélyes szélhámos, egy totál hülye ember vezeti.
Nála már csak azok hülyébbek, akik ezt akár megtapsolják, akár szó nélkül tűrik. „

A hatalom szempontjából nagyon is kényelmetlenek az olyan személyek, mint például az úgynevezett délegyházifantom nevű internetező, aki – galád és elítélhető módon nem adja közzé nevét, telefonszámát és lakcímét, de azt igen, hogy
 „ Aztán van a 350000 forintos filmmel kapcsolatban aggályom. Miért nem lehetne azt a szponzori pénzt értelmes dologra költeni? Merthogy nemigen van jelenleg Délegyházán olyan, amit igazán meg lehetne mutatni. Ha mégis találunk ilyet, hogy közelíti meg a szerencsétlen idegen? Mert szép kempingjeink vannak, de autóval nem lehet megközelíteni, helikopter leszálló meg ugye nincs. Van múzeumunk, ami már csak magángyűjtemény az idevonatkozó szabályok miatt, de hogy mikor, hogy lehet ezt megnézni, azt senki se tudja. Van szép állomásunk, és környéke ahonnan biztos visszafordul az idegen. Leszállhat persze a busszal érkező a végállomáson is, na az még egy szép látvány. Szóval értem én mutassuk be magunkat, de mielőtt vendéget hívunk, nem kéne rendbe tenni a portánkat? „

Mivel érték és igény alatti, általában nem idézem a helyi polgármester hozzászólásait, amelyek tipikusak. A lényeges észrevételekre választ – az alábbiakban idézett módon nélkülözi, mint ahogy például: 
… Községünk állapotával kapcsolatban pedig köszönöm kritikáját, magam is azon vagyok, hogy a hibákat kiküszöböljük. Sajnos ez nem megy egyik napról a másikra. „
És nem is tudom…
Amikor ilyen demagóg blődséget fogalmaz, aztán alá is ír, elhiszi, kielégítette a választó polgárokat?

El tudom képzelni, menyire idegesítő lehet, hogy nem áll össze a lista azokról, akik ki merik nyitni a szájukat...
Hogy például nem áll össze a lista azokról, akik a közösség érdekeit szem előtt tartva, hivatalbeli íróasztalaik mellől is szükségét érzik a tájékoztatásnak… 
Nem áll össze a lista azokról, akikkel beszélgetek, ahol én vagyok vendég, vagy akik az én lakásomon vendégek...
Nem áll össze a lista azokról, akik telefonálni mernek, akik levelet küldenek, e-mail-t, vagy egyszerűen csak egy feladó nevét nem tartalmazó  nagyalakú borítékot dugnak be postaládámba, dokumentumokkal tele tömve... 
Nem áll össze a lista azokról, akik jól felfogott érdekből, mert én vállalom, segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a Szó, a Gondolat, a Vélemény, a Kérdés, a némaság terrorja közepette is nyilvánosságra kerüljön. 
„ - Hát nem megmondtam, hogy a hivatali titkokat, tőrvényben előirt módon, eskü által vállaltan is kötelességük megőrizni? „
Nyomoznak, kutatgatnak, embereket egymásnak ugrasztanak, gyanúsítgatnak, hogy ki adja ki az úgynevezett belső információkat? Ahogy mondják, tudni szeretnék, az ő köreiken belül vajon ki az áruló?  

És lövik, lövik sorra és sorra az öngólokat.
A butának nézett C – közép pedig tapsol az ő Antikájának. 
Bementek az erdőbe, elhitték, zavarja frissen választott polgármesterüket, hogy Hofi nyomán, aki egyébként az egész országra értette, én Délegyházára mondtam, hogy az egy főre jutó bunkók száma kettő… Felháborodott, hogy márpedig egy helyi lakos, méghozzá az interneten bántani merészelte az ő szép kis faluját… 
Hát irgum – burgum, azonnali hatállyal megszüntette a település weblapján a Fórum rovatot… 
Aztán szájon vágva önmagát, gyorsan meghátrált, de így is elérte célját. Fórum van, az olvasott véleményalkotók kihátráltak, mert megalázták őket. 
Alapvető alkotmányos jogaiktól fosztotta meg őket a polgármester, immár tisztában vannak, vagy a cenzúra keze alá dolgoznak, vagy egyszerűen, önhatalmúan lakatot tesz a fórum rovatra a polgármester, bármikor…       
Mert nem azzal állt elő, hogy
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Én gyáva és felkészületlen vagyok ahhoz, hogy nyílt és egyenes kérdésekre, konkrétan és egyenesen tudjak válaszolni... Meg aztán jól felfogott érdekem sem azt diktálja, hogy kiálljak ország világ elé, megkérdőjelezve mindent, amit eddig el tudtam adni magamról az engem Istenként tisztelőknek.  
A helyi közbeszéd irányítását ráhagyják egy lekötelezetten levajazott függőségi viszony vékony kötelén libegő tehetségtelen túlélőre.  
Ő dr. Riebl Antal polgármestert csak úgy dr. Antinak nevezi.
És hát miért is ne?
Első generációs értelmiségiként nem legitim a doktori címe? 
Az más kérdés, hogy csak bizonyos körökben adhat hencegésre okot e két betű, olyan körökben, ahol egy diplomából is meg lehet élni, szemben azokkal, akik három - négy diplomával is csak a túlélésre játszott vegetációban élnek...
És, hogy a keresztneve mellé biggyeszteti oda e két betűt?
Hát nem lehet jól eladni?
Doktor is vagyok meg Antika is...
Kultusza van annak, ahogy mondta korábban a jelenlegi alpolgármester, hogy „ nem kellenek ide városias gondolatok… „

És már megint Bartus László írásából idézet:   
„ Tudjátok mi lesz veletek, kedves feleim? Mentek a levesbe. A butaságnak ez a mértéke nem tolerálható a mai világban. A XXI. században, abban a modern korban, ahol az iPad és a mobiltelefon révén élőben nézheted reggeli közben a líbiai forradalmat, Ti a kőkorszak felé haladtok, ahol hamarosan a barlang falára fogtok rajzolni. Eltűritek, hogy elmebetegek határozzák meg a közbeszédet, és csodálkoztok, hogy nincs mit enni, hogy lassan a gyűjtögető vadászó-halászó életmód felé haladtok, hogy alig várjátok, hogy feltalálja valaki a biciklit, miközben a világ hangsebességet közelítő vonatokon robog. De megvéditek magatokat azoktól, akik ezeket a járműveket használják, mert Ti büszke magyar emberek vagytok, magyarságotok külön érték, önmagáért való, mindenekfelett álló szentség, és ragaszkodtok a fakerekű biciklihez. És ebben az országban zárták be az egyetlen fontos műintézményt, a lipótmezői bolondokházát. Tekinthetjük ezt jelképesnek is: valójában nem bezárták, hanem kinyitották a kapuját, és az egész országot behajtották az intézmény falai közé. De hát van itt néhány normális ember, ezek nem akarnak kijönni belőle? Nem kéne a bolondokat visszazárni egy arra megfelelő intézménybe?
Mindez nem sértegetés. A helyzet pontos és egzakt leírása. Nem a bolondokháza szabályzatának módosításán kellene gondolkodni, hanem a bolondokházát bezárni. Most a nagy kérdés az, hogy kik vannak többen? Ha az épeszűek, akkor fel kellene ismerni a helyzetet, megsimogatni a betegek buksiját, és beterelni őket a kórtermekbe. Ha a butákkal kiegészülve a bolondok vannak többen, akkor nincs mit tenni, akkor a bolondok házában kell élni. Orbán Viktor sajnos nem a főorvosa ennek az intézménynek, amit ma Magyarországnak hívnak, hanem a legfőbb betege. „

Én speciel nem kérek a délegyházi, lekötelezett kempingbérlő, mások által levajazott tiszteletéből, értékítéletéből, megbecsüléséből. 
De a személy helyében nem is venném a bátorságot, nem is vállalnám annak ódiumát, hogy alulképzettségem és szellemi békamélységem ellenére eldöntsem, ki az egyenes ember és ki nem?
Mert az illető szerint az az egyenes ember, aki vállalja nevét.  
Arról már nem beszélve, hogy előszedik a szokásos szöveget, aki névtelenül ír, az nem is csak  tisztességtelen, hanem rágalmazó, az sértegető, az hazugságokat terjesztő, az tudatlan.

Hát melyik forradalomban nevezte tisztességes ellenfélnek a hatalom a trónját ingató tömegek bármely tagját?
Bele merek gondolni, az önmagukat tisztára mosó, subickoló emberek, vajon hogyan magyarázták meg családjuknak, barátaiknak, azt követően, hogy egész életükben a hatalom farvizén eveztek, immár megérezték, eljött végre az idejük?

Demokráciát és a nyílt szókimondást hiányolták az előző vezetésből, de a hatalmi átvételük első percében visszaléptek ugyanabba a szennyes lébe, amelyben politikai létük elmúlt húsz évében lubickoltak…
Szinte szóról – szóra azok a mondatokat, gondolatokat érzik maguk felé felségsértésnek, amelyeknek kimondásáról, csak álmodni mertek az előző vezetés árnyékában, mellesleg, takarójának büdös melege alatt…

Az egyik internetező szépen, sorban sorolja a jelenlegi Mutyifalva hatalmának jellemző jegyeit…
Érdekemberek, hamar felejtők, másokon átgázolók, sunyi emberek, hálátlanok, nem a szemedbe mondók, nem a szemedbe nézők, hamisan harsogók, hátad mögött mutogatók, hazugok, hamisan hízelgők, képmutatók,  álnokok, lapulók…
Ha jól bele gondolok, pár száz évvel ezelőtt, az inkvizíció korában, ennyi negatív tulajdonságot egy egész országrész teljes lakossága mondhatott magáénak, mielőtt a máglyára került…    

Bartus László víziója vajon nem érvényes Mutyifalva- Délegyházára, amikor azt írja, hogy  „ …  majd utolérnek bennünket a gondolkodásban azok, akik ma minket hivatásos ijesztgetőknek, szélsőségeseknek, túl radikálisoknak mondanak, csak azért, mert mi már most tudjuk azt, amihez nekik még kell öt vagy tíz év. És akkor majd megint okosabbak lesznek, mint mi, és boldogan felfedezik a spanyolviaszt. „

És tényleg csend van most.
Szabályok szerint a törvényes időközökben megtartják testületi üléseiket, fenntartanak egy hányadékhoz közeli helyi újságot, külön tehetségük van ahhoz, hogy hatalmi körükbe vonják a tehetségteleneket, ezáltal kiszolgáltatottakat, mert ezek tudják, soha nem kerültek volna tehetségtelenségük okán, rátermettségük híján, olyan helyzetbe egész életükben, amelyben most evickélhetnek, ha nincs ez a rózsaszínben tündöklő, családi dinasztiára, személyi kultuszra épülő hatalom…
Egyszerűen nem látnak, mert mindig önmagukat tekintő nézésük arra szocializálódott, hogy a többiek nem számítanak... Csak a holdudvarban élők a lényegesek… A mutyiból megvásárolt véleményalkotók…

De legalább elolvasnák Bartus László vízióját:
„ Amikor elkezdődik a kijózanodás, amikor a szívek megdobbannak, a beszédek súlyosabbak és tartalmasabbak lesznek, amikor a hangerő is nagyobb lesz, a tömegről nem beszélve. Amikor a zsebükbe nyúlnak azok, akik még félnek, mert rájönnek, hogy nincs veszteni valójuk, amit ma nem költenek a demokrácia visszaállítására, azt egyszerűen ellopják tőlük holnap. Akkor majd lesz, aki élére áll a tömegnek, az ellenállás kitermeli az új pártokat, az önjelöltek helyett az igazi vezetőket. „

A mutyizás okán és jogán kempingbérlő egész írása, mint túlbecsült személye és tehetsége is ellentmondásos.
Szégyennek nevezi, kétszeresen is, hogy névtelen levelek kerülnek nyilvánosságra, a cikk írója által meg nem nevezett honlapokon, meg nem nevezett szerkesztők által.
De annyira ő sem tisztességes, hogy közzé adja, konkrétan mely honlapokon, mely szerkesztők által, mely írások tisztességtelenek, rágalmazóak, sértegetőek, hazugságokat terjesztőek?   
Ki az a szerkesztő, aki bizonyíthatóan büszke?
Ki az a szerkesztő, bizonyíthatóan, aki kárörvendő?
Ki az a szerkesztő, bizonyíthatóan, aki röhög?
Aki élvezi – bizonyíthatóan – a hatást. 

Egyébként el lehetne indulni azon az úton, amelyet e tehetséggel enyhén szólva meg nem áldott személy írogat, miszerint – tegezve – hogy nézel a szemébe egy NÉVTELENNEK?
Én viszont megkérdezem, szükséges e a szemébe nézni egy erkölcsi hullának?
Másik oldalról nézve pedig…
Vajon nem erkölcstelen, vajon nem szükséges válaszolni egy kérdezőnek?
És az e a tisztességtelen, aki, igaz, jól felfogott érdekből, ha kell, névtelenül kérdez, vagy aki gyáva és közéleti hatalmát félre értve, még a válasz megtagadásával is nimbuszt emel maga köré?

Igaz, nehéz a névtelen személye ellen nem mondani semmit, mert eddig legalább kibúvóként, személyét lehetett támadni és nem a lényegre válaszolni… 
Most pedig? Ha nem egy megfogalmazandó személy a lényeg, hanem amit írt, mondott, kérdezett és az Olvasó tudja, sokak véleményét fogalmazta meg, miért nem születik erre meg a válasz? És ez bizony a hatalom zsákutcája.

És egyáltalán ki is a Senki?
Aki féltve egzisztenciáját egy mutyizó hatalomtól, és azok holdudvarába tartozóktól, csak a lényeget teszi közzé neve nélkül?
Vagy aki hatalmi, buta, gyerekes, feminin mániájában, gyáva módon, nem mer válaszolni?
És ilyenkor tényleg jó a kérdés: Figyelembe kell venni egy SENKIT?

Az illető bőszen hirdeti, ő aztán mindig vállalta és vállalni is fogja a nevét és véleményét.
Egyébként Hitler is vállalta.
Ez még nem egy olyan nagyon nagy fegyvertény.

Az önálló szobor építgetők is fel – feldugják a mocskos víz alól fejüket…
Hörögnek kettőt – hármat, aztán újra elsüllyednek…
Ragaszkodnak primitívségeikhez, erre szocializálódtak, még a ravatalon is önmaguknak mondanak majd verset…
Utálattal telitett verset azokról, akik a magán beszélgetéseket és azok tartalmát a másik engedélye és beleegyezése nélkül hozzák nyilvánosságra… Akik csak kritizálni tudnak és másokat sértegetni… Azokról, akik mindent tudnak és mindent másképp csinálnának, de amikor konkrétan felkérik valamire őket, akkor sajna más sürgős elfoglaltságuk van.
És név és meghatározott személyek megnevezése nélkül fröcsög – fröcsög az illető és ingadozik lelke, mint jelenlegi léte – közel a túlvilághoz - a hétköznapokban…

Persze, mert demokrácia van, Mutyifalván túl, ki lehet mondani ki, kicsodát és micsodát, és miért utál...
De ha csak Délegyháza – Mutyifalva létezik és – Varga Gábor állapotjelzőjét felhasználva - szart ér a demokrácia, akkor az emberek, mielőtt nyíltan kiállnak, még neveik nélkül próbálnak változtatni a közösség alárendelt sorsán.
És, az utolsó mondatot, érdemes megjegyezni.
Mondom, mielőtt… 
Mert ezt követően már csak a tettek és a miután következik…

És egyáltalán nem félek az élménytől, ha megtapasztalom végre, hogy szép lassan hullanak ki székeikből, számítógépeik elől, bele az erkölcsi hullazsákba azok, akik mindent megtettek a Tisztességtelenség Bajnokaiként önnön dicsőségük mindenhatóságáért. 

dr. Riebl Antal és csapatára is érvényes Bartus László írása.
„ Az nem kérdés, hogy az ő ( Orbán Viktor ) kormányzása nyomorba dönti az országot, mert az ország rendbetételének követelménye homlokegyenest szemben áll azzal az ideológiai stratégiával, amire  a hatalmát építi. Neki pedig az mindennél fontosabb. A kérdés úgy merül fel, hogy Orbán maradását és jövőjét mi biztosítja jobban, mire épül az ő uralkodása: a kormányzása sikerére vagy a hatalmi stratégiára. A válasz egyértelműen az utóbbi, ennélfogva annak semmiféle relevanciája nincs, hogy az Orbán-kormány kudarcot kudarcra halmoz és a nyomorba taszítja az országot.  „