2011. március 9., szerda

Terézvárosban született Mutyifalva?



Kérdezi a nemvaloszolni nick nevű hozzászóló, 
hogy ismerem - e és nem érzek azonosságot, 
a hatodik kerületi visszaélések gyanúja és Délegyháza – Mutyifalva úgynevezett 
mutyi ügyei között?
Vagy gyáva vagyok ahhoz, hogy néven nevezzem a gyereket?
És felsorol nyolc – tíz olyan esetet, amelyek véleménye szerint megalapozzák kérdését.
Mit is válaszolhatok erre?
Először is azt, hogy nem vagyok jogász.
Vagyis, 
a délegyházi gyakorlattól idegen és eltérő módon, 
nem hiszem, hogy felelősség nélkül, minden szakmába bele gázolva csak úgy, kinyilváníthatnék megalapozatlanul, személyeket gyanúba hozható állításokat.
 Az tény, 
hogy számomra is elgondolkodtató, 
ami Budapest hatodik kerületében történt.
Én valamikor személyesen beszélgettem Verók Istvánnal.
Nem csak, mint rádió riporter,
hanem,
mint hatodik kerületi lakós is…
Éppen elég anomáliát, visszaélést hoztam nyilvánosságra, 
tapasztaltam és éltem át,
amelyeket megunva,
többek között okként is szolgált elköltözésemhez.
És azt is közzé kell, hogy tegyem,
az ottani Vagyonkezelő is éppen eléggé besározódott,
olyan helyzetet teremtett, 
hogy az emberek, mint süket farkasok, 
cibálhatták egymást, 
de mindenképpen a kerületi vezetés és azok szűk csapata tollasodhatott meg
– mint látszik, csak átmenetileg - 
a helyi polgárok kárára.
Tudom, persze, hogy tudom, hogy büntetőbíróság elé kell állnia Verók István volt terézvárosi polgármesternek és 13 egykori képviselőtársának, miután az ügyészség vádat emelt ellenük 
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
 És személyesen is ismertem 
azt a valamikori alpolgármester Fürst Györgyöt, 
akit később, mint egy Parkolási Táraság első emberét kerestem meg.  
És nem tudtam, miért is kellett volna tudnom, 
hogy éppen akkortájt vásárolt egy kishajót, 
amikor saját előterjesztésében 
eladták az Andrássy út 47. számú palotát azok, 
akiket emiatt most 
különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolnak.
 Persze, értem, hogyne érteném a levelet író aggódó kérdését.
Nem tudok arra válaszolni, 
hogy vajon kimeríti e a nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés jogi tényét az, hogy Délegyháza Önkormányzati testülete milyen tartalmú költségvetést fogadott el?
Nem hiszem, 
mert akárhogyan is van, 
amit leírtak és elfogadtak egy terv elfogadásával, 
ha az törvénytelen elemeket tartalmaz, 
az is csak a cselekmény megtörténte után válhat, 
esetleges rendőrségi, vagy ügyészségi vizsgálat tárgyává.
Addig s azt megelőzően is konkrét feladatok és felelősség birtokában,
van jegyzője is a településnek.  
És itt is csak azt hangsúlyoznám, 
hogy nem vagyok jogász végzettségű.
Az persze elgondolkodtató, 
hogy vajon nem okoz e a településnek nagy tulajdoni hátrányt, 
ha a Testület nem tűzi napirendre a volt polgármester asszony távozásához köthető elmaradt vagyonvizsgálatot?
Ha nem hozza a Polgármester nyilvánosságra 
a volt polgármester asszony távozásához köthető 
titkosított dokumentumokat?
 Nem tudom azt sem, 
hogy vajon nem köthető e a hűtlen gazdálkodás jogi tényállásához a tény, hogy a testület
– véleményem szerint megalapozatlanul és részrehajlóan – 
enyhén szólva, 
aggályos gazdaságossági szempontokkal magyarázva, 
- véleményem szerint - 
jogtalanul, részrehajlóan, protekcionosta módon , 
előnyt biztosított 
egy kemping folyamatos bérleményére vonatkozóan.
Mert, hogy nem függesztette fel a bérleti jogviszonyt, az biztos.
Mert, hogy nem nyilvánította a bérlő hibájából semmisnek a bérleti jogviszonyt, az is biztos.
Az is, hogy nem írt ki új és esetleg a településnek kedvezőbb bevételt jelentő pályázatot a kemping  bérleményére vonatkozóan, az is biztos.
És a tény,
hogy az eredeti kempingbérlő
az ötven százalékos kedvezmény birtokában – 
enyhén szólva is – 
szakmailag és etikailag megkérdőjelezhető kommunikációs ellenszolgáltatást végez a kedvezményt nyújtó felé, 
mindenképpen elgondolkodtató.
És ez bizony csapda.
Csapda, mert újabb és újabb kérdéseket vet fel.
-      Miért, milyen félreérthető ok miatt 
nem oldja fel a titkosítást, 
ígérete ellenére a polgármester?
-      Nem vetődhet fel kérdésként 
az egyszerű, halandó, jogot nem végzett állampolgárban a gyanú, 
hogy jól felfogott szubjektív érdek vezényli 
a polgármestert, 
az alpolgármestert, 
valamint az egyik helyi képviselőt, 
akik mindhárman az elő testületnek is tagjai voltak, 
hogy hallgatásra ítéljék a múltat? 
-    És vajon nem elgondolkodtató, 
hogy az elismert és tisztességes, szakképzett gazdasági szakember
– Válóczi Tünde helyi képviselő, - 
a közvetített testületi ülésen elhangzottak alapján – 
miért nem tette szóvá e gazdasági anomáliák 
minimum kivizsgálás szintű igényét?
Mert szépen – sorban, gyülekeznek a kérdések.
Több tízmillió forintos hiányt emlegetett a polgármester, 
ami az előző vezetéshez köthető, 
de azt elhallgatta, 
hogy mindhárom régi, a jelenlegi testületi tagnak is 
jogában állt ellenőrizni a község gazdálkodását, 
egyszóval, 
választ adni arra, 
menyiben érez felelősséget 
dr. Riebl Antal, 
Szilveszter Lajos 
és 
Jakus Lászlóné 
az előző vezetés részeként a pénzek eltűnéséért?    
-      Az pedig csak egy újabb kérdés, 
hogy Görbe István, helyi képviselő – jelöltként arra tett, 
több esetben és több helyszínen is ígéretet, 
hogy tiszta kezekkel lesz
– ha megválasztják – 
önkormányzati képviselő. 
Mit is tett közzé?
„ … Én és családom élete soha nem szólt, és soha nem is fog szólni a korrupcióról és a saját zseb töméséről. 
A polgárőrség vezetőjeként is nagyon sok pénz keresztülfolyt a kezeim között, azonban még a gondolata is elkerült annak, hogy abból akár egy fillért is magamévá tegyek, ellenőrizhető módon elszámoltam mindig minden forinttal, adománnyal. 
Én nyílt lapokkal szeretnék játszani, bármikor tájékoztatást kérhetnek, bármikor fordulhatnak kéréseikkel, kérdéseikkel, tanácsaikkal … „   
Akkor nem kételkedtem a fent közzé tett hitvallásban,
de azóta, 
hogy hallgatásba menekült,
hogy mégse nyílt lapokkal játszik,
hogy mégse lehet tőle bármikor tájékoztatást kérni 
és mégse lehet hozzá 
kéréssel, kérdéssel fordulni, 
minimum megkérdőjeleződik minden mondata.
Sőt…
A korrupció elleni harc szándéka is.    
És tudom, 
ismerem a jogalkalmazók vitáját a jogi felfogás bizonyos képviselőinek egymásnak szembe feszülő érveit.
Miszerint egyik oldalon azt állítják, 
az egyéni jogi felelősség megállapítása ellehetetlenül azzal, hogy a képviselő-testületben az egyéni akaratnyilvánítások kollektív döntéssé olvadnak, közhatalmi-politikai döntés jelleget öltve…
Míg a másik oldalon, 
többek között a Főügyészség álláspontja szerint az egyéni felelősség akkor is érvényes, 
ha kollektív döntés mögé bújva, azaz kollektív döntés köntösébe bújtatott legitimizálással tehetnének bármit, a törvényt, ki-vagy megkerülve.   
 dr. Riebl Antalt alapvetően nem régen ismerem.
Bíztam benne, hogy nyílt lapokkal játszik.
Hittem és hirdettem, tisztességes ember.
Ma sem mea – culpa a szándékom.
És igaz, 
a demokrácia, a nyíltság, az átláthatóság,
lehet, 
pénzbe kerül…
A csókosok zsebébe kevesebb vándorol…
Nagyobb egy kollektíva előtt a személyes felelősség is.
Nem is szánok már tanácsnak egyetlen soromat sem.
Csak véleményemet teszem közzé.
És addig jó,
legalábbis a helyi hatalmat gyakorlóknak,
amíg csak az én véleményem lát napvilágot.
De mi lesz,
ha az emberek tartalmasabban kezdenek majd el gondolkodni?
És tesznek is arról,
hogy gondolataik valósággá váljanak?