Átmentünk a tizenötezres számon

 Csak semmi büszkeség, nem is azért mondom...

Tőlem mondhat bárki, bármit, amit csak akar... 

Ha becsületsértő, vagy személyiségsértő, 

már az se az én ügyem, 

hanem a rendőrségé és a Bíróságé. 

Az ügyvéddel sem lesz gond, 

ügyenként elég magas sikerdíjat ajánlottam fel, 

egyébként is, 

csak remélem, 

szép lassan semmi dolga nem lesz..

És, hogy mit is jelent ez a tizenötezres szám? 

Ez bizony azt jelenti, hogy összesen 

25 országban 

ennyi alkalommal voltak kíváncsiak arra, hogy mi is jelenik meg e blogon?

Rövid idő
- öt és fél hónap alatt - 
alatt, pestiesen szólva, 

15 058 látogatás,

379 bejegyzés

nem semmi... 

Lehet fikázni, lenézni...

Akár versenyre kelni...

Olyan önálló bloggal jelentkezni, amely önálló írásokra támaszkodik, amelyek, ha annyira értéktelenek lennének, talán meg sem közelítené e blog ezt a nagyfokú érdeklődést...

De a lényeg...

Az olvasó, többnyire szolidáris a leírtakkal, 
vagy szélsőségesebb esetben arra kíváncsi, 
hogy 
vajon a szerző mit író róla, vagy környezetéről... 

Én pedig?

Csak megköszönöm az érdeklődést.    

És a reményem?

Egyszer - valamikor - talán sokára,

de eljutunk odáig is, hogy névvel, személyüket nyíltan vállaltan 

küldenek olyan írásokat,

amelyek átmennek

egy magán blog

- meglehetősen igényes -

rostáján...