2011. június 26., vasárnap

Nem kertelek... Egy fejezet bekezdése az új könyvemből.

Egy világhírű filozófusunk mondataira támaszkodva, én is csak azt állíthatom, 
hogy 
a szabad szó legfőbb fóruma az újságírás... 
Heller Ágnes szerint 
tekintetet meg is lehet fordítani... 
Hát én is így vagyok ezzel... 
A kép azért homályos, mert egy élő - Lelencek című - televíziós adásról készült
 Meglehetősen elég sokáig tűrtem, hogy önmagukat írott, vagy elektronikus újságírónak nevező hályogkovácsok, szakmai alapok, gyakorlat, ismeret és tapasztalat híján, elhitetve önmagukról, hogy igazi újságírókról van szó, azt és úgy köpködhettek - köpködhetnek rám, vagy Családomra, amit csak akartak - akarnak, mert hitték - - hiszik - hihették, hogy olyan hátország van mögöttük, amely mindig és minden helyzetben megfelelő visszavonulást biztosít számukra.

Hitték - hiszik, ha egy újságíróval vitatkoznak, egy újságírót szidalmaznak, egy újságírót gúnyolnak, rágalmaznak, rossz hírét keltik nagy nyilvánosság előtt,
az számukra az általuk megtámadottal azonos rangot biztosít.
Tévedésben voltak s erre rá is ébresztem őket.
Szidtam, írtam én köztársasági elnökről, miniszterelnökről, pártelnökről, belügyminiszterről is rosszat...
Bankelnökről és maffiavezérről is...
Sikkasztókról,  kúrvák futtatóiról, cigánygyilkosokról...
De soha nem hittem magamról, 
hogy 
köztársasági elnök, miniszterelnök, pártelnök, belügyminiszter, bankelnök, maffiavezér, sikkasztó, kurvafuttató, vagy cigánygyílkos lennék... 

Jogi tanácsadómmal történt konzultációt követően közzé adom:

Három személlyel szemben kezdeményeztem büntető eljárást, 
mert az újságírástól és a tisztességtől távoli oly nyilvános hangot használtak velem szemben az elmúlt egy évben, amely véglegesen kiverte nálam a biztosítékot.
  
És mielőtt bárki megkérdezné, 
hányszor, hány alkalommal éltem ezzel az eszközzel az elmúlt negyven év alatt, 
gyorsan válaszolok, 
soha, 
egyetlen alkalommal sem. 

De, ha egy helyi FIDESZ pártvezér
- Hancsics György - 
vette magának a bátorságot és polgári pert indított ellenem, 
- amihez egyébként miért is ne lett volna joga - 
de soha nem vette a bátorságot, 
hogy merjen válaszolni észrevételeimre, 
( például, hogy milyen iskolai végzettséggel akart képviselő lenni?
hogy a szemembe merjen nézni a nyilvánosság előtt
és 
vitatkozni is merjen az értelem jogán,
( például, hogy miért akarták elvtársai beszüntetni a Fórum - rovatot? )  
még abban a kampányidőszakban sem, 
amikor a maguk módján mindent megtettek azért, 
hogy a hatalomban maradhassanak,
akkor bizony más harcmodort kell választanom.

Megjegyzem, még ha az én bőrömre is mennek, 
vállamon keresztül se hírűk sem hatalmuk nem lesz
soha többet
Délegyházán.

Gyűlölök vesztes lenni, de még csak annak látszani is.

Hancsics György a válaszadást egy FIDESZ bíróságra bízta, 
ezzel elvetette annak magvát, 
hogy bizonyos emberekkel nem lehet és nem is kell vitatkozni.

Ha bizonyos embereket nem is tudok,
- csak, mert nem vagyok fasiszta -  
de gondolattalan gondolataikat 
lelkemben eltaposom. 
Észrevételeikre nem válaszolok, 
tudomást sem veszek róluk.
A későbbiekben, 
ahogy már a közelmúltban
sem teszem. 

Ha Délegyházán - ahogy egész Magyarországon - az is a megtisztulás egyik eleme, 
hogy lakóhelyünkön a tisztesség ne csak lózungnak, 
hanem valóságosan is tisztességesnek számítson, 
akkor nézzük, 
az új harcmodorra,

vajon felkészültek e a hályogkovácsok?