Nem tudom, ki, miben segít a nehéz helyzetbe került és ahogy elnézem, bizony átejtett úgynevezett frankhiteleseknek?
Igaz, elégedettebb lennék, hogy ha a település polgármestere, a sokak által Doktor Antinak nevezett volt ügyvéd adna legalább tanácsot a település honlapján keresztül, de ez naiv álom...
Nem tudom, Délegyháza -Mutyifalván hány ember, hány család feje felett lebeg Damoklész kardja, de, ha egynek is segítséget nyújt, akkor már megérte, hogy közzé adom az alábbiakat:
Az árfolyamrögzítés helyett a probléma valós megoldására kellene törekedni !
A témával kapcsolatban először is jó lenne tisztázni, hogy mi a devizahitel és mi a devizaalapú hitel ?!
A két dolog között nagyon lényeges különbség van:
- A devizahitelt külföldi devizában (pl. svájci frankban ) folyósították.
- A devizaalapú hitelt forintban folyósították, de a bankok ennek ellenére
úgy kezelik a dolgot, mintha a kölcsönt külföldi devizában adták volna az
ügyfeleknek !
1.
A kölcsönszerződésekben az áll, hogy a pénzintézet…..CHF kölcsönt bocsát az adósok
rendelkezésére, ezzel szemben az adósok jó magyar forintot kaptak !
2.
Joguk van az adósoknak tudni, hogy valójában mi is van a háttérben, hol van az a sok ezer
svájci frank, amit az adósok ingatlanára ráterheltek ?!
Ezt a kérdést feltettem az egyik bank fiókigazgatójának, mire ő közölte velem, hogy
nagyobb részét befektetik, a kisebb részéből tartalékot képeznek. Tehát ebből kiderül,
hogy a pénzintézetek az ügyfelek ingatlanára terhelt svájci frankkal üzletelnek !
3.
Tekintettel arra, hogy a külföldi devizaösszeg a pénzintézeteknél maradt, ez a
kölcsönügylettel kapcsolatban nem került felhasználásra, milyen alapon követelnek az
ügyfelektől egy soha ki nem helyezett devizaösszeg után árfolyamváltozással kapcsolatos
többletköltséget ?! Jó volna figyelembe venni, hogy a pénzintézeteknél maradt külföldi
devizaösszeg megőrizte értékét (ugyan annyit ér, mint egy svájci bankban található svájci
frank), éppen ezért érthetetlen, hogy milyen alapon hárítják át az ügyfelekre az
árfolyamváltozással kapcsolatos többletköltséget ?!
A bankok úgy kezelik a dolgot, mintha a kölcsönszerződésben a kölcsön összegeként
feltüntetett külföldi devizaösszeget az ügyfélnek adták volna, mintha ezt a pénzösszeget
az ügyfél használná. Ezzel szemben köztudott, hogy az ügyfelek egyetlen svájci frankot
sem kaptak ! Nagyon sok ügyfél azt sem tudja, hogy néz ki a svájci frank !
4.
Érdekes dolog az, hogy a bank a kölcsönösszeg folyósításakor a külföldi deviza vételi
árfolyamával számol (úgy jár el, mintha a kedves ügyféltől devizát vett volna!), a törlesztő
részlet kiszámításánál, továbbá elő-, illetve végtörlesztésnél pedig az adott deviza eladási
árfolyamát alkalmazza. (Mintha az ügyfélnek devizát adott volna el!) Nem nehéz
bebizonyítani, hogy a pénzintézet nem vett az ügyféltől külföldi devizát, de valójában nem
is adott el neki! A kérdés az, hogy mennyire jogszerű egy meg nem történt tranzakció után
devizanemváltással kapcsolatos költséget felszámolni ?! Mennyire jogszerű az, hogy egy
cég egy el nem végzett munka után óriási hasznot tesz zsebre ?! (Ez jelen pillanatban svájci
frankonként 20 Ft körüli hasznot jelent a banknak ! Ez azt jelenti, hogy a vételi és az eladási
árfolyam közti különbség egy kb. 7,5 M-ós kölcsön esetében 8 500 Ft-ot jelent havonta !)
5.
A kölcsönszerződésekben feltüntetett kamat mértéke már az indulás pillanatában nem
azonos az ügyfél által fizetendő kamat mértékével ! (Pl. egy 4,5 %-os kamat
bizonyíthatóan 5,47 % ! Az erre vonatkozó számítás nálam van!)
6.
A hitel igénylésekor az ügyfelekkel aláírattak egy olyan nyomtatványt, melynek az a
címe, hogy „Tájékoztatás a külföldi devizában történő finanszírozás kockázatairól”.
Az értelmező szótár szerint a finanszírozás pénzzel történő ellátást jelent, ill. azt, hogy
valaki helyett fizetnek. Ha az említett címbe behelyettesítjük a finanszírozás magyar meg-
felelőjét, akkor rájövünk arra, hogy ez a tájékoztatás azoknak szól, akik a kölcsönt
külföldi devizában igényelték. Továbbá az említett tájékoztatás a következőt is
tartalmazza: „…Ön arra vállal kötelezettséget, hogy a kölcsönt az Ön által választott
külföldi devizában fizeti vissza.”
Csak érdekességként említem meg, hogy ezzel szemben a kölcsönszerződésben az van
leírva, hogy az adós a kölcsönt a külföldi deviza eladási árfolyamán, forintban köteles
visszafizetni !
Senkit nem zavar az ellentmondás ?!
7.
Érthetetlen számomra, hogy sokszor miért hangzanak el olyan kijelentések, hogy felelőtlen
hitelfelvevők?! Ezeket az ügyfeleket a bankok adósminősítési rendszere hitelképesnek
minősített. Ki volt a felelőtlen ?
A hiteligénylésekor az ügyfeleket úgy tájékoztatták, hogy az árfolyam várhatóan max. 10-15
%-kal emelkedhet. Ezzel szemben most már esetenként a 70 %-ot is meghaladja!
A törlesztő részletek ilyen mértékben történő megemeléséért az ügyfelek a felelősek ?!
8.
Milyen alapon követel vissza lényegesen több pénzt egy bank, mint amit valójában
kölcsön adott ?! Nem érdekes dolog az, hogy az ügyfél egy fix összeget kapott, ezzel
szemben a tartozása az árfolyamváltozástól függően állandóan változik ?! (Annak ellenére,
hogy a kölcsönt forintban kapta !)
Elfogadható az, hogy valaki rendesen törleszti a kölcsönét, ennek ellenére a tartozása
lényegesen több, mint amennyi kölcsönt kapott ?!
9.
Hogyan fordulhat elő, hogy egyes bankok nem engedik meg, hogy az adós a felvett
kölcsönt annak devizanemében fizesse vissza?!
10.
Hogyan fordulhat (és már fordulhatott!) elő, hogy olyan családok ingatlanát is
elárverezték, akik a kölcsönt azért nem tudták törleszteni, mert a törlesztő részletük a
tervezettnél lényegesen nagyobb mértékben megemelkedett?! Ezek az emberek
önhibájukon kívül kerültek ebbe a lehetetlen helyzetbe, ha a kölcsön felvételekor úgy
tájékoztatták volna őket, hogy a törlesztő részletük akár 80, ill. 100 %-kal is
megemelkedhet, biztos vagyok benne, hogy nem vették volna fel a hitelt!
Ennek kapcsán jó volna figyelembe venni, hogy az adósok nem az általuk felvett kölcsön
törlesztő részletét nem tudták fizetni, hanem egy trükkösen felturbózott tőketartozás
törlesztő részletein akadtak el !!!
11.
Többször felvetődik bennem a kérdés: véletlen, hogy a deviza alapú hitelek felé terelték
az embereket?! Ez azért is érdekes dolog, mert a bank forintban folyósított. Érdekes, ha
valaki az egyik kockát ikszelte be a kölcsönkérelmi nyomtatványon, akkor 16 %-ra kapta a
kölcsönt, ha a másikat, akkor pedig akár 4,5 %-ra !
Vajon miért volt az jó egy banknak, hogy 16 % helyett akár 4,5 %-os kamatra is
kihelyezte ugyanazt a jó magyar forintot?! (Mert azt helyezett ki, és nem külföldi devizát !)
12.
Most mit csinálna a bank, ha a forint az utolsó kb. 3 évben olyan mértékben erősödött
volna a svájci frankhoz képest, mint amilyen mértékben gyengült ?!
Vajon elfogadhatónak tartanák a bankok, hogy valaki pl. 3 évvel ezelőtt felvett 9 M Ft-
ot, és ezt most 5 M FT-tal kívánná végtörleszteni ?! (Ráadásul, ha ezt sok ügyfél akarná
megcsinálni!)
13.
Nem lenne jobb a Nemzeti Eszközkezelő helyett egy segélyalap létrehozása ? Tized
részébe kerülne az államnak!
Nyugtassanak meg: ugye nem arról van szó, hogy az önkormányzatok így nagyon olcsón
tudnak bérlakásokat vásárolni ?!
14.
A médiában miért nem hangzott el az, amit a hitelközvetítők részére előírt hatósági
vizsgán oktattak: „A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a szerződéskötést követően
a felek tartós jogviszonyában olyan körülmények adódtak, melyek az egyik fél jogos
érdekeit sérti”. Egy pertársaság szervezésével, alapos szakmai érvekkel pert lehetne nyerni !
15.
Miért nem hozzák nyilvánosságra, hogy az árfolyamváltozás címén beszedett pénz
hova kerül és kit gazdagít?!
A bankok profitja ezáltal nő, családok százezrei meg tönkre mennek !!
Jó volna megvizsgálni, hogy mennyire fér bele a tisztességes haszon kategóriájába az
árfolyamváltozás címén, továbbá a meg nem történt devizanemváltás címén keletkezett
extraprofit ?!
16.
Már olyan érdekes dolgot is hallottam, hogy devizaalapú kölcsönök esetében egy adott
pénzintézet az általa beszerzett külföldi devizát a bankközi piacon átváltotta forintra és
ezt a forintösszeget adta kölcsön az ügyfélnek.
Ez azért is érdekes, mert a kölcsön összegeként megjelölt külföldi devizaösszeggel az
adott pénzintézet a kölcsönadás időpontjában már nem is rendelkezett ! Akkor hogy
adhatta kölcsön ?!?!?! Hogyan kérhet az ügyfelektől árfolyamváltozásra való
hivatkozással többletköltséget, amikor nem is rendelkezett a külföldi devizával ?!?!?!
17.
Érdekes dolognak tartom, hogy az illetékesek (kik úgy alkotnak törvényt, mint „jótevői
szegény népnek”?!) megalkottak egy „csodálatos” törvényt, mely szerint egy svájci frankkal
terhelt ingatlant max. a forgalmi érték 45 %-ig lehet fedezetként figyelembe venni.
Ez vajon kinek kedvez ?! Kinek az érdekeit védi ?!
Csak nem arról van szó, hogy a bank egy max. 4,5 M svájci frank alapú kölcsön fejében
simán elviheti a 10 M-ós ingatlant ?! Azért nem lehet tovább terhelni az ingatlant, mert ha
esetleg a svájci frank árfolyama a duplájára emelkedik, a bank akkor is pénzéhez jusson ?!
18.
A svájci frank 180 Ft-os árfolyamon történő rögzítése kinek jó ?
Egy biztos, hogy nem az ügyfeleknek, ezzel újabb terhet rónak rájuk !
19.
Mennyire lehet jogszerűnek tekinteni azt a kölcsönszerződést, amely bizonyíthatóan
valótlan adatokat tartalmaz, továbbá kizárólag az egyik fél részére tartalmaz
kötelezettségvállalást ?!
Néma József
7761 Kozármisleny, Móra F.u. 16.
E-mail: miniepszer@t-online.hu Mobil: 06-70-3844-538.
