2011. augusztus 16., kedd

Még mindig a kurvákról?

Valamilyen oknál fogva aránytalanul sok levelet kaptam a 2011. július 29 – én pénteken közzé adott ÍTÉLET TÁRGYA A PROSTITUCIÓ, AZAZ MIÉRT BÁNTJUK A KURVÁKAT? – című írásomra. A legtöbb levél tartalma arra vonatkozott, hogy miért nem adom közzé, gyakorlatilag milyen fogalmak tartoznak egyáltalán a prostitúció gondolatkörébe, mert, ahogy írják, jó lenne már ezt is egyszer s mindenkorra tisztába tenni…

Gyorsan megjegyzem, nem vagyok jogász, nem is tisztem e tevékenységi kört jogilag elemezni, csak azt adom közzé, amely – nekünk, laikusoknak – legalább iránytűt jelenthet, ha már a kurvákról van szó…

Sajnos, a házasságon belüli kurvaságról egyetlen szót sem ejt a jogalkotó…

És a politikai kurvaság is tabu…

 Nem bűncselekmény a szexuális szolgálat igénybe vétele, csak a szolgálat biztosítása…

Tehát, jelen esetben csak az a bűn, ha valaki szétteszi lábát…

A behatolás - belépti díj ellenében - ingyen buli a jog szempontjából…

Nekem az iránytűt a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény jelentette.

Értelmező rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
e) prostituált:
az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy - a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik;
f) szexuális szolgáltatás:
a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul;
g) közterület:
a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;
h) védett övezet:
a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell;
i) türelmi zóna:
közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja;
j) a prostitúció tömeges megjelenése:
a prostituáltak folyamatos vagy idényjellegű nagyobb számú egyidejű megjelenése, olyan területi koncentrálódása, amely alkalmas a település nyugalmának megzavarására;
k) szexuális szolgáltatásra felajánlkozás:
a prostituáltnak közterületen vagy nyilvános helyen máshoz címzett, a szexuális szolgáltatása nyújtására irányuló szóbeli felhívása (aktív felajánlkozás), a prostituáltnak a szexuális szolgáltatásra irányuló ráutaló magatartása (passzív felajánlkozás), illetve a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó felhívásának elfogadása;
l) a szexuális szolgáltatás zaklató jellegű felajánlása:
más személy mozgásának, illetve a más személy által vezetett jármű elindulásának, mozgásának megakadályozása, megzavarása, agresszív, szeméremsértő szóbeli felhívás, illetőleg a prostituált erre utaló magatartása;
m) a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás eltűrése:
a nyilvános helyet üzemeltető, vagy az ott foglalkoztatott olyan magatartása, amely ösztönzőleg hat a prostituáltak folyamatos tevékenységére;