Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni - ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.
- írta Széchenyi István.
Ez már csak azért fontos bevezető, mert ez esetben nem hivatkozhatnak a vezetésre kevésbé rátermettek, hogy ez csak valamely pártpolitikus mondata
és ők, vagy esetleg ő
éppen egy másik párt szekerét tolja…
Másrészt, egyúttal válaszolok annak a korábbi levelezőnek, aki a helyi képviselők jogait próbálta elemezni.
Nem csoda és nem ámítás, inkább ködösítés maga a leirat.
De hát, ez van…
Ezzel élnek és ezzel élnek vissza a képviselők…
De hova tüntették eredeti arcukat?
Nem csoda és nem ámítás, inkább ködösítés maga a leirat.
De hát, ez van…
Ezzel élnek és ezzel élnek vissza a képviselők…
De hova tüntették eredeti arcukat?
 |
| Görbe István képviselő másik arca |
 |
| Jakus Lászlóné képviselő másik arca |
 |
| Szilveszter Lajos alpolgármester másik arca |
 |
| Válóczi Tünde képviselő másik arca |
 |
| Bednárik László képviselő másik arca |
 |
| Darabos Zsuzsa képviselő másik arca |
A polgármesterről már nem is beszélve…
 |
| dr. Riebl Antal polgármester másik arca |
Ha annyira nagyra van
Délegyháza-Mutyifalva polgármestere a demokrácia felfogásával,
Délegyháza-Mutyifalva polgármestere a demokrácia felfogásával,
lásd például
a fórum megszüntetése,
cenzúra bevezetése,
a testületi ülések rádiós és televíziós közvetítéseinek elmaradása,az aktuális Délegyházi Hírek eltüntetése a weblapról,
az állampolgárok visszaszorítása a közügyektől,
akkor legalább a céhük védelmében
kitehetnék a települést reprezentáló weblapjuk elejére
például az alábbiakat:
Először talán nézzük
a
képviselői és egyben az alpolgármesteri polgármesteri eskü szövegét:
„Én, (a képviselő neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Délegyháza fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”
És akkor nézzük,
melyek
a
megválasztott képviselő jogai?
1.
A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a kérdezett az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ köteles adni. E jog csak a képviselőt illeti meg. A felvilágosítás-kérés csak a képviselő-testület ülésén terjeszthető elő, tárgya kifejezetten önkormányzati ügy lehet. A képviselő a felvilágosítás-kérést csak és kizárólag a törvényben nevesített személyekhez intézheti, és ezt a kört az SZMSZ sem bővítheti. A törvény lehetővé teszi, hogy a kérdezett a választ szóban azonnal, vagy írásban adja meg, de 15 napon belül. A válasznak minden esetben érdeminek kell lennie.
2.
A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jogalkotó csak a vélemény – és nem a teljes hozzászólás – rögzítését (és nem szó szerinti leírását) teszi kötelezővé.
3.
A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, tárgyalására pedig a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti a képviselő, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. A képviselő távolmaradása automatikusan nem eredményezheti a téma tárgyalásának mellőzését, de a bizottság dönthet úgy is, hogy azt a javaslatot tevő képviselő távollétében nem tárgyalja. A képviselői kezdeményezés általános címzettje a polgármester, mint a képviselő-testület törvényes képviselője. A képviselő-testület döntése az általános szabályok szerint csak jogsértés esetén támadható meg az illetékes bíróság előtt.
4.
A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. A települési képviselő ilyen megbízást kaphat akár a polgármestertől, akár magától a képviselő-testülettől. A megbízás elfogadása nem kötelező, éppen ezért előtte célszerű a javaslatba hozott képviselővel előzetesen egyeztetni, a megbízás elfogadása felől tájékozódni. A megbízatást a törvény nem köti alakszerűséghez. Ennek ellenére célszerű azt írásba foglalni. A megbízott a megbízást tovább nem ruházhatja.
5.
A képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. A képviselőt a hivatal irányában intézkedés-kezdeményezési jog is megilleti. Ennek egyik feltétele, hogy az adott ügy közérdekűnek minősüljön.
6.
A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén a munkavégzés alól fel kell menteni. A képviselő az emiatt kiesett jövedelmének megtérítését a képviselő-testülettől igényelheti, melynek alapján a képviselő TB ellátásra is jogosult lesz. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.
7.
A képviselő-testület önkormányzati rendeletben, a törvény keretei között a települési képviselőnek (bizottsági elnöknek és tagjának, valamint a tanácsnoknak) tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. A képviselő havi tiszteletdíja azonban nem haladhatja meg a polgármester részére megállapított illetmény, illetve tiszteletdíj 25%-á alapdÞt (íj). A képviselő-testület a tiszteletdíj mellet természetbeni juttatásban is részesítheti a képviselőt (rendeletében). Ide sorolható pl.: az utazási bérlet; a képviselő tevékenységét segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.
8.
A képviselő, beleegyezését követően a képviselő-testület által megválasztható bármely önkormányzati tisztségre, funkcióra. Így, többek között megválasztható tanácsnoknak, bizottsági elnöknek és tagnak, alpolgármesternek, településrészi önkormányzat testülete vezetőjévé.
És vajon
milyen kötelesség terheli a képviselőt?
1.
A választók érdekeinek képviselete a település egészéért vállalt felelősséggel.
2.
Kapcsolattartás a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel.
3.
Aktív részvétel a képviselő-testület munkájában. Ez a kötelezettség általában magában foglalja az üléseken való puszta megjelenésen felül az ülés előkészítésében és a testületi döntések végrehajtásában való aktív közreműködést.
4.
A képviselővel szemben felmerült összeférhetetlenségi ok bejelentése. Az Ötv. értelmében a képviselő-testület, illetve a bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az adott ügy személyesen érinti. Ez esetben a képviselőt bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentés elmulasztásához azonban a jogalkotó nem fűz jogkövetkezményeket.
5.
A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövege azonban hiányzik az Ötv. rendelkezéseiből, másrészt az eskü le nem tételéhez semmiféle szankció nem párosul.
6.
A települési képviselő köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, illetve magán- és üzleti titkot megőrizni.
7.
A települési képviselő köteles a magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői minőségével, közéleti tevékenységével.
és,
ha annyira bátrak,
talán szóról -szóra azt a szöveget is közzé tehetnék a település weblapján,
amit például a polgármester mondott,
talán szóról -szóra azt a szöveget is közzé tehetnék a település weblapján,
amit például a polgármester mondott,
ígért...
Tudják...
A település lakóinak átejtésére szánt szöveget...
