Lehet, azon túl is igénylik az Olvasók, hogy minden levelükre válaszolok, napvilágot is lássanak a sorok... Alkalomadtán szoktam közzé is tenni, ki, mit írt, de egy újságnak, legalábbis az Agórának, nem kifejezetten célja hogy fórumot biztosítson... Nem sok értelme lenne egy helyi diktatúrában névvel címmel közzé tenni írásokat, mert egy helyi mutyi -világ tökéletesen alkalmas arra, hogy megtorlás érje vagy a személyt, vagy Családját...
A közzé tett írásokban arra sem teszek jelzést, hogy kinek a gondolatai, információi jelenik meg...
Megértem, ezt nem nagyon értik túl a tengeren...
Sokszor
én sem értem, de, ha alig egy év alatt több, mint
37 ezer ötszáz
alkalommal olvasták
a megjelent 710- nél több írást,
immár 34 országban,
akkor gondolom, jó úton haladok...
Vancouverből ( Kanada ) írta Réty Sándor:
" Tavaly a fiamnál voltunk Kalocsán, és megkértem, menjünk el Délegyházára,
mert fiatalabb koromban többször jártam ott… Hát az bizony nem az volt, amiért
mentem. Ott a falunapon találkoztam és beszélgettem önnel és kedves
feleségével, talán emlékszik rám. És ne haragudjon egy kérdésért. Ha annyi
minden rossz ott most Magyarországon, Délegyházán, hogy tud mosolyogni?"
És rákérdezett konkrétan a március 10-ém megjelent Történet Harangfalván című írásomra, hogy
" kicsodák a délegyházi szereplők? "
- Tehát… Mint megírtam,, ha bármely Délegyházán élőre
ráillik a történet, az csak a véletlen műve. Meg az ügyészségé…
Buenos Airesből ( Argentina ) írta Emődi Péter:
" Olvastam a március 16-án Ünnep utánról közzé tett írását és
én csak azt nem értem, ha ennyi helyesírási hibával adta be a maguk polgármestere
a diploma munkáját, akkor azon csodálkozom és meg is kérdezem, miért és hogyan
kaphatta meg? "
- Tehát… Elképzelem rá a választ, de nem tény… Tehát, nem
tudom…
Moszkvából, Pozsonyból, Philadelphiából és a világ más helyeiről többen a Jakus
Lászlóné ügyéhez szóltak hozzá…
Nem értik az egészet… A legenyhébb kifejezés,
hogy szégyellje magát… Kérdezték többen, " még mindig a helyén van? És tanít? De
mit? A korrupció tudományát? Nálunk az USA - ban
ilyenkor már egy tanár a házak tövében bujdokolna, még az iskolába is
félve menne be papírjaiért, mert rádöntenék az ajtót,vagy a szekrényt… És mit
szólnak a Hivatalok?"
- Tehát… Jakus Lászlóné, ahogy a lánya is, a helyén van.
Kérdésére válaszolva, valószínű, hogy nem szégyelli magát egyikőjük sem, de ne
tőlem kérdezze meg esetleg, hogy miért? A teljes válaszért ismernie kellene a
Délegyházi világot… Nem bujdokolnak és nem félnek, hiszik, az a természetes itt
Délegyházán, amit ők tettek… És lehet, tényleg az… Meg aztán… Képzelje el… Ha
eldöntené anya és lánya, hogy mától fogva van lelkiismeretük és tényleg távoznának
az iskolából, vajon hova mehetnének, ki alkalmazná őket? Egyébként hozzászólására
válaszul, itt nem dobálnak ajtókat és asztalokat a mutyizók felé… Ők jól
megvannak. Itt csak bicikliket lopnak, biciklik és autók kerekeit szúrják ki,
házak falán levelezgetnek, önmaguk házát gyújtják fel nincstelenség okán, vagy
készülő ház gerendájára akasztja fel magát valaki… A Hatóságokról pedig? Ez
Magyarország. Olvasnak valamit, valahol a Hatóság emberei… Aztán akta készül
belőle… Aztán az akta elindul és valahol megáll… Aztán újra elindul és beindul…
Így szokott lenni…
( Erdélyi István )
