2012. április 22., vasárnap

Csekély e Riebl - kéj...


Sajnos, pingpongban a gyengék, a tudatlanok ellen mindig kikapok… Itt pötyög, ott pötyög, itt csusza, ott csusza, aztán már meg is nyerte a szettet… És mindezt sok – sok évtizeddel ezelőtt tapasztaltam… Egyszerű következtetést vontam le… Nem játszok velük… 
 Ellenfeleimnek nem tekintem őket, mert az rang… Ellenségeimnek pedig azért nem, mert nem mindenki születik Klampárnak, sem Sidónak,  és a győzni akarás még szerény tudással sem bűn…
 Na jó,az más kérdés,hogy egy ringben nem fordulhat elő ilyesmi, ott az első pofon felébreszti az embert…
És itt a bevezetőben mindez csak azért jut az eszembe, mert a látszólagos tisztaság mögött is szenny és mocsok lakozik, itt Délegyháza – Mutyifalva táján…
Éppen négy nappal ezelőtt ugrott a szemem elé, hogy akárhány alkalommal is lépek bele a település weblapján a fórum rovatba, kíváncsian, ki, hogy gondolkodik, kinek, mely gondolata juthatott át a dr. Riebl – féle cenzúra szitán, én mindig helyben topogok…
  Vagyis… Bár naponta, akár többször is megnézem a Délegyháza weblap fórum rovatát, én bizony megálltam, a dr. Riebl Antal nevével fémjelzett weblapon a bűvös hatos számnál, vagyis, akárhogyan is van, bár legalább ötvenszer megnéztem már a weblapot, én ott tanyázok a 6-os számnál, dr. Riebl Antal pedig tőr előre, mint a szovjet tankok a Kurszki csatában, már a 30 - nál tart és mindenkit legyőz…
Ha Délegyházán Riebl módra ez a sportszerűség, 
mit lehet mondani? 
... csekély e kéj… 
Hát legyen boldog…