BÖLCSEN – SZÉP LASSAN - NEM CSAPKODVA! - javasolta jogi tanácsadóm.
Eddig – Délegyházán - két ember ordított velem, magából,
azaz önmagából kikelve…
Az első, telefonon át, Görbe István, bizottsági elnök,
önkormányzati képviselő volt…
Telefonon át – többek között - azt üvöltözte,
hogy
– Kinyírlak!
Megjegyzem, amikor felkértem, hogy írásban is közölje velem
szó szerint, ahogy és amit a telefonba ordított,
- hiszen jó pár délegyházi
embertől eltérően telefonbeszélgetéseimet eddig nem rögzítettem, továbbá soha,
sehol, semmilyen körülmények között nem készítettem illegális
hangfelvételt -,
azaz vállalja mindazért a
felelősséget,
akkor ezt nem merte megtenni.
Mindez hónapokkal ezelőtt történt…
A másik személy,
akinek előadásmódja kiterveltebb,
dramaturgiailag megalapozottabb volt, Délegyháza község jelenlegi
polgármestere,
dr. Riebl Antal volt,
aki
2012. április 23-án 16 óra 25 perctől
2012. április 23-án 16 óra 27 percig
nagy nyilvánosság előtt sértett meg, olyan
színben ábrázolva, hangsúlyozva, - nagy hangon nagy nyilvánosság előtt -,
a Délegyháza Önkormányzata Épületének
folyosóján,
hogy én egy írásomban
cigányoztam.
Mivel dr. Riebl Antal
– ott, a helyben tett
kérésem ellenére -
elzárkózott attól, hogy számomra bebizonyítsa az általa
nekem tulajdonított valamely írásom cigányozó tartalmát,
NEM KÉREM,
HANEM KÖVETELEM,
közölje velem, mely írásomban történt ez?
Adja át nekem azt az írást
amelyben én cigányoztam le,
név szerint
dr. Riebl Antalt.
Olyannyira, hogy
hangoztatott elmondása szerint
„ - Szegény
édesanyám is elsírta magát, két napja egyfolytában sír… „
Mivel meg is fenyegetett, idézem, hogy
„ – … ezt nem viszed e szárazon! „
továbbá, hogy becsületemben
sértett meg, ezért megfelelő jogi védelmet biztosítok magamnak.
Amennyiben nem nyer objektív bizonyítást, hogy én – dr.
Riebl Antal szerint - rasszista, azaz cigányozó írást adtam közzé,
súlyosbítva az általa a korábban leírt eseményt folytató
helyzetben és percben a Hivatalos Önkormányzati ülés első percében név nélkül, nagy
nyilvánosság előtt, hivatalos minőségében, engem felszólító mondatával, hogy
„ a cigányozó jelen lévő személy üljön
hátra,az utolsó sorba ! „
-
MINDEZEKÉRT
NYILVÁNOSAN KÉRJEN TŐLEM BOCSÁNATOT
DR. RIEBL ANTAL,
DÉLEGYHÁZA POLGÁRMESTERE.
Én visszamenőlegesen két évre kikerestem a magyar és a
nemzetközi sajtóból mindazon írásaimat, amelyekben akár csak egy alkalommal is
szerepel a cigány szó.
Jogi tanácsadóm véleményét figyelembe véve,
egyéb,
itt nem közlendő,
becsületemet védő viszont eljárásom
mellett
a mai napon felveszem a kapcsolatot
az
Országos Roma Önkormányzat
vezetőivel,
továbbá:
az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel,
valamint
a Miniszterelnöki Hivatal e területért felelős
államtitkárával.
Mint a téma érintett szakértőit,
felkértem,
elemezzék s jelöljék meg a
számukra megküldött írásaim cigány szó használatával járó
– dr. Riebl Antal
által jelölt, számomra becsületsértéssel egyenlő
- cigányozás meglétét.
Bár idő kell elemzéseikhez,
felkértem egymástól függetlenül
mindhárom roma ügyekkel foglalkozó érdekvédelmi szervezetet, illetve
Kormányhivatalt,
hogy a számukra küldött,
a nevemmel ellátott írásokban közöljék, hogy mely
szóval, kifejezéssel, mondattal, vagy teljes írásban, szó szerint, jelképesen,
utalásokkal, vagy célzásokkal a magyarországi cigány kisebbség bármely tagját,
vagy teljes csoportját hol illettem negatív, sértő hangon?
A magyar nyelvben nincs meghatározhatóan, objektív kifejezés
- elemzése az úgynevezett cigányozás szónak.
Minden esetre, az a legelfogadottabb szó - elemzés, hogy a cigányozás
egyenlő valakinek, avagy valakiknek, akár egy teljes népcsoportnak faj, vagy
származás szerinti negatív megkülönböztetése…
Azaz olyan verbális,vagy írott
gyakorlat leírása, amelyben valaki, vagy valakik egy cigány származású egyént, a cigány népcsoportot, kisebbséget együttesen
becsületében, tisztességében sért meg.
E Közleményben
– egyelőre –
csak jelzés – és korántsem
védekező – értékűnek szánom a Rádió C-ben történt műsoraim megemlítését...
A Turai cigány gyilkosság ábrázolásáért közzé adott, díjat nyert Magyar Rádióban
elhangzott riportműsoromat...
Az úgynevezett „ Gyáli Cigányháború „ című Magyar
Rádióban elhangzott műsoromat...
A Jászladányon található cigány kisebbség
védelmében, a Magyar Rádióban közzé adott
– országos botrányt kiváltó - riportsorozatomat,
amelyet a
helyi cigány kisebbség vezetője nyilvánosan, élő adás keretében megköszönt.
Közzé adom
a nekem ítélt
Nemzetközi Kisebbségi Rádiós Nagydíj
fényképét…
|
Továbbá közzé adom
Rostás-Farkas György cigány író, költő, műfordító, újságíró,népművelő, a
cigányság hagyományainak és nyelveinek kutatójának, a Magyar Írószövetség tagjának,
a Magyar Újságírók Országos Szövetsége cigány szakosztálya elnökének, aki
1970–1988 között a Lapkiadónál szerkesztő, felelős szerkesztő,
főmunkatárs, 1990-től a Magyarországi Cigányok Érdekszövetségének elnöke,
1989-től a Cigány Tudományos- és Művészeti Társaság elnök, 1993-től a Közös Út - Kethano
Drom főszerkesztője, 1994-től a MÚOSZ cigány szakosztály elnöke 1995–1999
között a budapesti roma kisebbségi önkormányzat elnöke, az Országos Cigány
Kisebbségi Önkormányzat elnökségi tagja, a cigány – magyar szótár alkotója, a Biblia cigány nyelvre fordítója, a Kisherceg című könyv cigány
nyelvre fordítója, „ testvérem „ , a magyarországi cigány értelmiség
egyik vezér alakjának számomra írt, igazolásnak is vélhető sorait:
( folytatás következik. )
Amennyibe igény jelentkezik, újra közzé adom az elmúlt két évben megjelent mindazon írásaimat,
amelyekben akár egy alkalommal is fellelhető a cigány - szó...
( Erdélyi István )
|
