Sajnos, elnézve, akár az országos, akár a helyi – úgynevezett –
politikusokat, már az első, ami szemen üt, hogy egy (úgymond ) független és ( úgymond
) demokratikus országban van pofája, vagy szebben mondva, van a képén bárkinek
is elő állni és önmagát független képviselő – jelöltnek, majd később, nagy
mellénybe bújva, önmagát független képviselőnek nevezni, neveztetni…
Mert, ha bevallanák, akár országosan, akár Délegyházán, hogy
– Igenis, mi függetlenek vagyunk a választóinktól! –
nem mondom, hogy tapsolnék, de akkor legalább tudnám, mikor és merre
zavarjam őket…
Az persze, már nagyobb baj, ha azt mondaná bármelyikük, hogy
– Igenis, én független vagyok önmagamtól…
Reálisabb lenne a kép azok szemében, akik előtt tegnap még hajbókoltak
a Mai Politikai Senkik,
mert tegnap még egyikőjük sem tartozott a Senkik közé…
Mert könnyű, úgy látszik, tényleg könnyű komcsiznia annak, aki abban az
átkos komcsi időben szerezte diplomáját… Komcsi pénzből, komcsi épületben,
esetleg komcsi oktatók és tanárok szavain csüngve…
Könnyű, úgy látszik tényleg könnyű önmagát függetlenek neveznie magát
egy tegnapi rendőrnek, mert könnyen elfelejtette már, hogy egy korántsem
független állami, elnyomó szervezetnek volt fegyverrel ellátott végrehajtója…
És nem tudom, miért könnyű egy tegnapi párttitkárnak, korábban (
úgymond ) komcsi színekben induló polgármester –jelöltnek önmagát függetlennek
neveznie?
Ha dr. Riebl Antal akkor, az egyetem padjaiban és oktatói, tanárai
szemébe mondta volna, természetesen a római jog ismeretének teljes birtokában,
ülve a komcsi egyetem padjaiban, hogy
- Én független vagyok!
le kellene vennem nem csak nekem,
de másoknak is
a kalapot előtte…
És bármely komcsi főiskolán
Válóczi Tünde, Darabos Zsuzsa, vagy Jakus Lászlóné
mikor nevezte magát
függetlennek?
Szilveszter Lajosnak,
- a sokak szerint -
Köpönyegforgató Lajosnak,
mi
volt az oka a hirtelen hátat fordításnak?
Nem hiszem,
tényleg nem hiszem,
hogy Délegyháza akkora durranás lenne,
hogy bármelyikük hátsó zsebének, vagy retiküljének tartalmi növekedése arányos
lenne köpönyegforgatásának mértékével…
Piti világ önsorsrontó harcosairól beszélek, akikre érvényes Jules
Renard mondata, mi szerint:
MINDIG AZ VOLT A VÉLEMÉNYEM, HOGY
A POLITIKA, A MÁSODIK LEGRÉGEBBI SZAKMA A FÖLDÖN; ÉS TAPASZTALATAIM AZT
MUTATJÁK, HOGY NAGYON HASONLÍT AZ ELSŐHÖZ.
És innen, e korábbi gondolatra építve térek vissza Délegyháza
polgármesterével készült interjú negyedik részére, amelyben a nyilvánosságról
esik szó…
Gyakorlatilag akkor kérdőjeleződött meg dr. Riebl Antal
alkalmassága a polgármesterségre, amikor felhatalmazás nélkül úgy döntött, hogy
egy személyben ő lesz a Jóisten, azaz ő dönti el, hogy mely állampolgári
megjegyzések méltóak és melyek nem az Ő Délegyházájához…
És ekkortól érvényes személyére a lelki diktátor
szerepkőr…
És egy jóval később megjelent állampolgári fórum – beírás vissza is igazolja szándékának alantasságát…
Valaki beköszön, szép reggelt
kíván, majd megfogalmazza, hogy marad a várás és a remény…
Ez az, amire épített
dr. Riebl Antal.
Mi szerint kár visszafelé
mutogatni, nem kell megnevezni senkit és semmit, mert attól nem oldódik meg
semmilyen helyzet…
És mit diktál a logika?
Amit ma bárki direkt, vagy indirekt,
szándékosan, vagy tudatlanságból elront, az holnap már csak történelem és akkor
bizony már kár lesz visszafelé mutogatni, mert visszamenőlegesen nem oldódnak meg a
dolgok…
Tudta, hogy szülőhelyén éppen elég,
tudatlan, félig tájékozott,
könnyen
befolyásolható egyede létezik
az emberi fajnak.
Már az első cselekedetét is
erre építette és bevált számítása…
Minimális ellenvetés volt a lakosság
részéről…
Meg is fogalmazta dr. Riebl Antal a vele készült interjú során, hogy az úgynevezett
Verok – ügy, amelyben az ügyészség a kerületi polgármestert és szinte az egész
önkormányzati testületet egyenként a vádlottak padjára ültette,
az nem
fordulhat elő délegyházi viszonylatban…
És
elhiszem, tényleg elhiszem, hogy egy délegyházi léten szocializálódott, akár
jogász végzettségű ember komolyan hiszi,
hogy
mindent a politikára lehet fogni…
Mert nem lehet senki ellen,
egy szabad, független országban politikai üldözést folytatni…
És éppen ezért írhatta korábban Étienne Rey, hogy
a politikának az a fő hibája,
hogy nem jár bűnhődéssel.
dr. Riebl Antal egyszerűen nincs tisztában sem a demokráciával, sem a
népfelség elvével…
A köz-társaság eszmevilágával…
E kérdésben
– sajnálatomra -
egyszerűen
tudatlan…
Mert mi mást bizonyítana az a nagyfokú cinizmus, ahogy Délegyházán az úgynevezett
Utcabizalmi Hálózat létének szükségességét kezeli?
Abba most nem is megyek bele, hogy bizonyára nem ok nélkül, hanem
polgármesteri parancsra, a délegyházi választott testület egyetlen tagja sem
vállalkozott közérdekű, állampolgárok
életét nagyban befolyásoló kérdések megválaszolására…
Ezt a jogot is kisajátította
magának Délegyháza polgármestere…
S bár értesítettem korábban, hogy az általa futtatott képviselő, a volt
rendőr, Görbe István a késő esti órában ordenáré
hangon felhívott telefonon és megfenyegetett, de arra az volt a polgármesteri válasz,
hogy ebbe nem szól bele, ez kettőnk ügye, amit egyébként sajnál…
Dehogy sajnált...
Már tudta, hogy így legalább leválasztódik Erdélyi Istvánról Görbe István és a
számára csak egyetlen öbölben kötheti ki hajóját,
abban az öbölben, amit
dr. Riebl Antal önmagáról nevezett el…
És innen számítva, már tényleg csak csicska szerepet
játszik egy korábban több reményre gerjesztő, értékesebbnek vélt helyi képviselő…
Be is jött a számítása,
mert Görbe István úgy szavaz mindig igennel,
igaz a többiekkel együtt,
hogy az ember már azon aggódhat,
hogy mikor kap
isiászt az állandóan fenntartott keze?
Éppen elég példa erre az alábbi, Görbe Istvánnak címzett, de a képviselő
helyett írt válaszlevél…
Pedig milyen egyszerű, mondhatnám piti dologról volt szó…
Egyszerűen
érdekelt, hogy a korábban tisztességesen induló Görbe István helyi képviselő
miért nem aktivizálja az Utcabizalmi Hálózat, eredeti terv szerinti szélesítését?
Mert hova tűnt, ki tette el, ki lopta el, ki tette zsebre a tervet, hogy
Délegyháza száznál több utcáját képviselő,
száznál több utcabizalmi,
egyfajta hátországa,
Mini Parlamentje legyen a településnek?
Mert elég e megelégedni tizenhárom olyan nyilvánosságra hozott
emberrel, aki közül az egyik a képviselő felesége, a másik a polgármesterrel együtt induló, majd általa, lapátra kerülő harcostársa, a harmadik pedig már eleve
nem is vállalta el a felkérést...
Mégis nyilvánosságra hozták, besorolták nevét,
hogy ki legyen a létszám...
De milyen létszám, hamis adatokkal?
dr. Riebl Antal rájött, hogy egy szűkebb , általa ismert nevekből álló,
tenyeréből etetett csoportot könnyebben kordában tud tartani, ötleteit a demokrácia
látszatának fenntartásával, arra való
hivatkozással, könnyebben át tudja vinni, akár szavazataikkal is…
És egyszerű a világ bizonyára a polgármesteri iroda ablakán kitekintve…
Hiszen a polgármester szeme előtt úgy mennek, úgy haladnak a dolgok, ahogy
hiszi, ahogy gondolja...
Bár Derzsi Katalin, helyi lakos, korántsem rendelkezett
főiskolai végzettséggel,
valahogy,
valakik által,
bizonyíték nélkül azt sem állíthatom,
hogy bármilyen ellenszolgáltatásért,
de elfoglalhatta helyét közalkalmazottként, szakalkalmazotti beosztásban
a
helyi
Művelődési Házban…
Hogy meghirdették volna akkoriban az állást és joggal foglalhatta volna
el helyét, legyőzve a többi kevésbé alkalmas jelentkezőt?
Nos…
Erről szó sem volt…
Ott volt.
Valahogy,
valakik által,
valamiért
oda került…
És, ahogy elnézem, ott is ragadt, mert mivel, ha nem mutyizással
lehetne megmagyarázni, hogy több, diplomás, gyakorlott, főiskolát végzett személy helyett egy mutyi bírálat során olyan eredmény született,
hogy a diplomások nem alkalmasak, de bezzeg Derzsi Katalin, diploma nélkül igen,
arra, hogy a helyén maradjon…
is felvetődhet, hiszen Derzsi Katalin apja hentes, de ki merné
állítani, hogy szerepe lehet akár neki, akár a húsnak lánya alkalmazásában?
Van
erre bárkinek bizonyítéka?
Tehát?
Aki ezt felvetette számomra, csak annyi
válaszommal elégedhet meg, hogy bizonyíték nélkül blődség állítani bármit is
bárkiről…
Az persze igaz, hogy Derzsi Katalin édesapja határozottan felszólított,
hogy szálljak le a lányáról, és különben is én csak ne zsidózzak, mert ő zsidó…
Bevallom, én csak bámultam az egészen…
Az más kérdés, hogy fel sem ismerem,
ki zsidó és ki nem,
meg aztán nem is érdekel senkinek a vallása és vallásossága…
És, amikor megkérdeztem, honnan veszi, hogy én őt érintően zsidóztam, akkor azt
válaszolta, hogy én írtam le…
Tiltakoztam,
mondtam ,
hogy én sehol, soha ilyet, vagy bármely zsidót rosszallóan
érintőn, csak mert zsidó, nem írtam le, tehát meg sem jelenhetett...
Akkor azt
mondta, de igen…
És, amikor megkérdeztem, hogy hol olvasta, akkor azt mondta,
hogy nem olvasta, csak mondták neki…
És én hülye...
Még levelet is írtam neki, elnézést kértem, ha mint édesapát megbántottam volna, és hajlandó vagyok nyílt színen bocsánatot is kérni, ha bebizonyítja, hogy én, mikor hol és mivel sértettem meg?
Persze...
Sem a lánya, sem ő, nem válaszolt...
Könnyebb volt állítani, vagy elhinni valamit, megsérteni, mint bizonyítani...
E tárgyban nem beszélgetőpartnerem többé… 
És szeretném elhinni, hogy ennek az afférnak semmi köze gépkocsim mind négy
kerekének kiszúrásához...
Bár, matematikailag, bárhogyan is összeáll a kép, egyelőre még a
bizonyíték nem teljesen…
És persze, ha már az átkosnak vélt nyilvánosságról van szó,
lenne még mit írni, kérdezni,
lenne még min gondolkodni…
Gondolhatok
akár,
a
akár,
a
akár,
a
akár,
a
akár,
az
akár,
az
akár,
az
Mind – mind nyilvánosságra tartozó kérdés, amelyeket érintően
szerencsés vagyok, hiszen dr. Riebl Antallal megállapodtunk, hogy tartalmi
kikötés nélkül, havonta egy alkalommal interjú – készítési céllal találkozunk
és a válaszait nyilvánosságra hozom itt az Agórában…
És, lehet,
korábban is találkozom a helyi polgármesterrel, mert két,
korábban feltett közérdekű bejelentésemre,
ami az úgynevezett helyi Himnuszra,
valamint a helyi weblapra vonatkozik,
azt üzente,
hogy interjú keretében kíván
válaszolni…
Az pedig korábban lesz,
mint a szokásos, havi…
