NYÍLT SZAKMAI LEVÉL A PÉNZÜGYI JOGOK BIZTOSÁHOZ

Címzett: Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa
Másolat: Dr. Róna Péter közgazdász

                                                                                    Tisztelt Doubravszky Úr!

Az Ön vállaira hálátlan történelmi feladatot tettek. A magam részéről politikamentes jogszakmai álláspontot foglalok el az ügyben. Javaslataim átütő erejűek, de fogadtatásukra egyelőre valós állami akarat nincsen. Önnek nem merülhet ki a tevékenysége a "felek" közötti közvetítésre, ez így túl egyszerű lenne. Önnek betekintést kell adni a 2008-as IMF nemzetközi megállapodásnak a lakossági devizahitelekkel kapcsolatos részébe és ha a nemzetközi megállapodás végrehajtása attól eltérően történt, úgy Önnek felelőssége a szükséges kezdeményezéseket megtenni.   

1. Törvényjavaslatomat a deviza alapú hitelviszonyok feltételeinek módosításáról, fizetési moratóriumról és a bírósági végrehajtások szüneteléséről megküldtem Önnek, valamennyi országgyűlési képviselőnek és a kormánynak. A tartalmával dr. Róna Péter közgazdász is egyetértett. A közjogi aktussal történő szerződésmódosítással megoldható lenne a devizahiteles probléma, ehhez állami (kormány, országgyűlés) akaratra lenne szükség és mivel nincs, ezért a probléma politikai artikulációja szükségszerű és óhatatlanul kiváltja a devizahiteles ügy keletkezését megengedő és/vagy eredménytelenül utókezelő pártok megbüntetését a 2014. évi választásokon.  

2. Igazságszolgáltatási síkon a bírósági szervezetrendszerben a civil érdekvédők két jogerős precedens ítéletet elértek. A hitel- és kölcsönszerződések árfolyamrés költsége okán az egyik ítélet a szerződést minősítette semmisnek, a másik a kikötés tisztességtelensége okán magát a kikötést minősítette semmisnek.

3. Igazságszolgáltatási síkon magam egy folyó polgári perben az Ön által kezdeményezett háromoldalú (kormány, bank, devizahitelesek) egyeztetés tárgykörébe tartozó és a hitel- és kölcsönszerződések másik nagy - a legnagyobb - problémakörét jelentő CHF/HUF devizaárfolyam változásából eredő árfolyamkülönbözet kockázata viselésének a fogyasztóra történt egyoldalú és indokolatlan áthárításáról szóló kikötés tisztességtelensége okán a kikötés semmissége iránti jogot is érvényesítem és a harmadik precedens ítéletet szeretném elérni.

Háromoldalú tárgyalásaihoz megosztom Önnel a jogszakmai álláspontomat a következők szerint. A szerződés az elnevezése szerint a Polgári Törvénykönyvben nevesített kölcsönszerződés. A szerződés tartalma azonban egy atipikus szerződést mutat. A szerződés egyfelől hitelügylet, másfelől azonban befektetési ügylet (swap). A szerződés alapján valós HUF pénzáramlás és vélelmezhetően valós vagy fiktív CHF pénzáramlás történt. Ezt a banknak kereskedési könyvben kellett nyilvántartani. A perben tőkepiaci szakértővel bizonyítok. A szerződés befektetési tartalmát az adós nem ismerhette, ezért kockázatának egyoldalúan és indokolatlanul a hátrányára történt kikötése tisztességtelen, ezért semmis. Lentiekben levezetem Önnek a jogszabályi hátteret és azt követően egy perben érvényesített jogot.

Tisztelettel:

dr. Kriston István ügyvéd
székhely: 2330 Dunaharaszti, Zrínyi u. 26.
aliroda: 2030 Érd, Dávid u. 4.
tel./fax/üzenet: (24) 260-774
mobil: (20) 933-2302
mobil: (30) 326-7156
email: drkristonugyved@pr.hu
honlap: www.drkristonugyved.hu

Jogi alapok:

2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (1) E törvény alkalmazásában (8) E törvény alkalmazásában

5. tőzsdén kívüli határidős ügylet: valamely áru, pénzügyi instrumentum szerződésben előre meghatározott áron (kötési ár), árfolyamon és mennyiségben egy a szerződésben rögzített későbbi időpontban (lejáratkor, amely a 9. pontban foglalt időszakot meghaladja) tőzsdén kívül történő adásvétele;

7. swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után;

9. tőzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötést követő legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül teljesített, értékpapír adásvételi, illetve csereügylet;

244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól

6. § (1) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyletekből származó pozícióit az azoknak megfelelő tőzsdei elszámoló áron köteles értékelni.

(2) Az intézmény a tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozícióit a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzata alapján köteles értékelni.

(3) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként köteles kezelni.

(4) A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.

(5) Az intézmény a kereskedési szándékkal tartott repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozícióit akkor tarthatja nyilván a kereskedési könyvben, ha azok megfelelnek a 3. §-ban foglaltaknak és minden repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozíciót a kereskedési könyvben tartanak nyilván.

17. § (1) A határidős deviza ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy fiktív kölcsönfelvételt abban a devizában, amit az intézmény határidőre eladott és egy fiktív kölcsönnyújtást abban a devizában, amit határidőre vásárolt.

Ptk.209.§ (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

Ptk.209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Egy anonimizált perirat-rész vázlatos ismertetése.

A perben az alábbi anonimizált perirat-részben érvényesített jog és tényállása, valamint bizonyítása. A kölcsönszerződés EF .... pont kockázatvállalás és az ÁF ..... pont (....) devizakockázat tisztességtelen kikötésének semmissége. Hangsúlyozni kívánom, hogy a fenti jogalapok és a lenti perirat-részben foglaltak a saját jogszakmai álláspontom, abban bírósági határozat még nem született, ezért addig egy anyagi jogi igény, állítás, kijelentés, melyet bárki csak a saját felelősségére fogadhat el vagy használhat fel.  

Kölcsönszerződés EF ..... pont kockázatvállalás és az ÁF ..... pont (....) devizakockázat tisztességtelen kikötésének semmissége [Ptk. 209.§ (1), 209/A.§ (2), 2000. évi C. tv. 3.§, 2/2011. (XII.12.) PK vélemény 3-4. pontok, 93/13/EGK Irányelv 6. cikk 1. bekezdés, 1/2010. (VI.28.) PK vélemény].

Előadjuk, hogy a kölcsönszerződés jogcímén a bank bevétele és egyben az adós fogyasztó által a pénz használatáért fizetett ellenérték: az egyszeri folyósítási díjon (kezelési költségen) felül a havonta esedékes kamat és kezelési díj, továbbá a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási deviza árfolyam közötti árfolyamrés. A továbbiakban nem a már támadott árfolyamrésről beszélünk. Előadjuk, hogy tisztességtelen a szerződés EF .... pontjának kikötése is, amely szerint – idézem – „Ügyfél tudomásul veszi és elfogadja, hogy külföldi devizanem választása esetén az árfolyamok változásai miatt a Hátralévő tőkeösszeg és a törlesztőrészletek változhatnak, és a változások kockázatát magára vállalja” (F/1). Előadjuk, hogy tisztességtelen a kölcsönszerződés ÁF ..... pont (....) pontjának (F/1) azon kikötése, mely szerint a CHF/HUF devizaárfolyam változás (árfolyam különbözet) viselésének és megfizetésének kockázatát (devizakockázat) kizárólag egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó szerződő félre telepíti.. A tisztességtelenség megállapításához vizsgálni kell a kikötött „deviza alapú” szolgáltatás természetét. Eszerint a bank devizában nyilvántartott forint hitelt folyósított és a törlesztés is forintban történt. A szolgáltatás természeténél fogva a bank a fogyasztó ügyfelet egy befektetési szolgáltatása passzív alanyává tette és egy magas kockázatú befektetési terméket tömegesen értékesített anélkül, hogy a befektetési ügyletből eredő jogaival és kötelezettségeivel a fogyasztó tisztában lehetett volna. A kölcsönszerződés elnevezéshez képest a szolgáltatás természete tőzsdén kívüli befektetési ügylet. A befektetései eszköz a deviza. A befektetési művelet egy összetett szolgáltatás a devizával. A műveletek devizacsere-ügyletek és árfolyamkülönbözet megfizetésére vonatkozó megállapodás. A devizacsere-ügyletek között swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet [200. évi C. tv. 3.§] egy azonnali (promt) és egy határidős adásvételi ügyletből áll, és a devizacsere folytán egy adott devizában fennálló kölcsön (CHF) egy másik devizában (HUF) meghatározott kölcsönné alakítanak. A kölcsön folyósításakor a bank azonnali (promt) ügyletet bonyolított, úgy tett mintha deviza vételi árfolyamon megvette volna adóstól a rendelkezésére bocsátott forintot devizáért, vagyis a bank árfolyam emelkedésre spekulálva hosszú pozíciót foglalt el CHF kötvényben és a forint leértékelődésével a forint tőkeösszeg növekedésével, következésképpen a fogyasztó devizában történő eladósodásával számolt. A forint törlesztés teljesítésekor a bank határidős ügyletet bonyolított, úgy tett mintha deviza eladási árfolyamon eladta volna a devizát forintért, vagyis az adós rövid pozíciót foglalt el CHF kötvényben és az árfolyam esésével számolt. A hitel (kölcsön) esetén a kockázat a hitelező oldalán van, míg a devizacsere-ügyletnél mindkét oldalon, ezért tisztességtelen a kockázatvállalásnak és devizakockázatnak (árfolyamkülönbözet megfizetésének) egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára történt megállapítása. A generálklauzula szintjén a tisztességtelen feltételnek két tartalmi összetevője van: egyrészt a feltételeket kidolgozó fél a jóhiszeműség követelményét megsértve jár el (szubjektív oldal), másrészt ezzel összefüggésben a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapítja meg, és a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly megbomlik, aránytalanság keletkezik (objektív oldal).

A jelen szerződés esetében az aránytalanság nem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között keletkezik, nem az árak alakulásáról van szó, a szerződési rendellenesség tehát nem az értékegyensúly megbomlásával, hanem a szerződési egyenjogúság aránytalanságával kapcsolatos.

Okirati bizonyítási indítvány. Indítványozzuk, hogy az F/… alatt peranyagként már szolgáltatott kölcsönszerződést és járulékos iratait a t. bíróság okirati bizonyítékként szíveskedjen figyelembe venni és elbírálni.  

Igazságügyi tőkepiaci szakértő kirendelése iránti indítvány. Indítványozzuk, hogy a szolgáltatás természete törvényi tényállási feltétele bizonyítandó tényére, mint szakkérdésre nézve igazságügyi tőkepiaci szakértőt kirendelni és költsége előlegezésére felperest kötelezni szíveskedjen.  

Kérelem. Kérjük a t. bíróságot, hogy a fent írt tényállás és jogi alapok szerint a kölcsönszerződés devizakockázati kikötésének semmisségét (érvénytelenségét) megállapítani és az érvénytelenség jogkövetkezményéről is rendelkezni szíveskedjen akként, hogy az érvénytelenség okát (érdeksérelmet kiváltó rendelkezését) kiküszöbölve a devizakockázat (árfolyam különbözet) mellérendelt szerződő felek egymás között egyenlő arányú viseléséről szóló módosított tartalmú kikötést tenni és azt a szerződéskötés napjára visszamenőleg érvényessé nyilvánítani szíveskedjen.