Buliztak egyet a mutyipajtások…

Volt egy meccs… Nem döntő, csak egy meccs… Rossz kifejezéssel élve, selejtező… Jó kifejezéssel élve, nemselejtező, hanemselejtező, ahol arra vánszorgott - ment a kilencven perc,hogy kihulljon a selejt… 

Hátkihullt…

Az öreg, visszafogott, halszavú, múltja giringy – göröngyein  önmagát mesternek is alig mondható
nemsportember 

tegnapigólzsáksem…

A kocsim kerekeinek kiszúrásakor a helyszínelő rendőrtől elsomfordáló,
 akkorönmagátletagadónemhelyi lakosnakmondó
semmitnemlátósemmitnemtudó emberegyed,
a  meccsen húsz éve helyi lakosnak mondó,
eltévedtbakon ülő…

És a belül mindig mosolygó
– Énjó embervagyok –  
látszatát hordozó mutyipajtás…

Láttam a tájon egy hosszúra nőtt, szárny és gondolat nélküli büdös lelkű  madárnak nézhető
szellemiektőlidőbenmegóvottszardarabot is…

És láttam egy cigánytéppenasszonyanélkül, aki úgy volt cigány, ahogy én szerb, aki úgy volt szerb, ahogy én magyar és úgy volt magyar, ahogy én cigány…

Szóval az állat -  s embervilágnak egy elmúlt évtizedek alatt összekalapált mutáns példányát…

 

bizonyoltolyéjszakamikorfehérhasközépigkivágotthálóingjébenrámakarmásznietegnapmég mindenkiasszonyamikorférjemárbetámolygottsdöglöttsörtőlagyonrészegedveágybanruhástólbennaházban.
Elmaradtatehénkancamegbaszásaelfelejtettcsődörmodraamurván.     

Buliztak egyet…

Nem részegen,
akutjózanon…

A sportman, aki nemiszikde iszik…

A bakon ülő, akiiszik…

A jóvagyokember,
akinéllehullacsempe…

A cigánynemcigány mutáns,
ki baltával nyírja orrából a szőrt…

Együtt az ember – mutáns had,

kik élnek valahol…

Nemvalakiértvalamiértgyerekértasszonyért….

Retekdiszletért...

 

Akáracsakahülyenemlátjacsakahülyenemtudja balrólérkezősorbólkilógelsőszülöttzabigyerekért…Mertakirándulgatóasszonyseregemeegyede kirándultésberándultvisszakönyörgésreegyimportáltgyerekkel

Mert egyszer a dögök is meghalnak.

Adöggéváltvertsereg…

És hullazsákjaikon ott lesz a szent neve…

NEMKRISZTUSÉ… NEMJÉZUSÉ…

EGYIKÉ SEM…
mertnemegyakettőésnemkettőazegy

EGYBUKÁSRAÍTÉLTFIKTIVISTEN…

EGYEDÉ…