2014. január 13., hétfő

RIEBL BUNKÓ URASÁG SZERÉNYSÉGET

Úgy néz ki, nagyon előre szalad a a bukás előtt álló polgármester, ha már ily korán el kezdi gyüjteni maga  köré a korábban lekötelezett csókosait, hogy
- Ugyan szólaljanak már meg a védelmében, mert itt van nyakunkon a kampány...
Semmiféle kampány nincs...
Csak van egy polgármesteri érzés...
Ami Riebl számára szokatlan...
A bukás érzése...
és az Agóra nem megy be abbba az erdőbe, hogy egy bukás elött álló, már régen leirt személy tematizája, mit jelenjen meg az Agórában...
most is csak azért térek vissza a sport - ügyre, mert nem kívánom megadni a tájékozatlanok számára a benfentesség érzetét...
A hülyeség ellen pedig?
Még a gyógyszertárban sem lehet kapni tablettát...
ÉS TÉNYLEG, MILYEN ÉRDEKES...
AZ ELMÚLT ÉV UTOLSÓ HÓNAPJÁNAK 18-IK NAPJÁN KAPOTT DR. RIEBL ANTAL EGY HIVATALOS LEVELET, AMELYRE NEM KERÜLHETI KI A VÁLASZT...
ÉS BÁR GYAKORLATILAG SZÓBA SEM JÖTT EGY PÁR HELYI LAKOSTÓL EREDŐ HOZZÁSZÓLÁSBAN MEGEMLÍTETT ÍRÁSBAN A HELYI FOCICSAPAT TÁMOGATÁSÁNAK KÉRDÉSE, MÁR ELŐRE FELLÁZADTAK,  HOGY MER BÁRKI IS EGY TABU KÉRDÉSHEZ NYÚLNI?
NEM AZÉRT LÁZADNAK, HOGY DÉLEGYHÁZA POLGÁRMESTERE HOGY MERI VENNI A BÁTORSÁGOT, HOGY NE TARTSA BE A TÖRVÉNYT...
EHELEYET AZT ÍRJA VALAKI,
HOGY RIEBL ANTAL ARRA TERMETT, HOGY TIZENHAT ÉVIG LEGYEN POLGÁRMESTER...
N E V E T S É G E S....



EGYÉBKÉNT A GONDOLKODÓ EMBEREKHEZ SZÓLOK.
JOGUK VAN ÉS TISZTESSÉGES DOLOGNAK IS TARTOM, HA VÉDIK AZ EMBEREK A SZÁMUKRA ÉRTÉKESNEK VÉLT, TISZTESSÉGES TÁRSUKAT, MÉG, HA POLGÁRMESTER IS AZ ILLETŐ...
DE EZ NEM JÁR EGYÜTT A VAKSÁGGAL ÉS A HÜLYESÉGGEL...
GONDOLOM A FENTI LEVÉLBEN FOGLALT KÉRDÉSEKRE ADANDÓ VÁLASZOKRA MINDENKI KIVÁNCSI...
PERSZE, ENGEM AZ SE ÉRDEKEL,
HA NEM IS MINDENKI... 
DE, HA LEHET, ÖNMAGUKAT NE ÁRULJÁK EL A GYENGÉNLÁTÓK...
POROSZKÁLJANAK CSAK AZ ÚTON, AHOGY EDDIG...
HOGY IS MONDTA EGY SHAKESPEARE NEVÜ EMBER?
- OKOSABB MARADTÁL VOLNA, HA CSÖNDBEN MARADTÁL VOLNA...
HÁT BIZONY...
ÍGY VAN EZ... 
 
MIYEN ÉRDEKES... TÖBB, MINT FÉL ÉVVEL EZ ELŐTT JELENT MEG ITT AZ AGÓRÁBAN EGY ÍRÁS, 

CSŐDLADIKON A HOLNAPBA
CIMMEL...

AKKOR CSEND VOLT... PEDIG ABBAN AZ ÍRÁSBAN TÖBB OLYAN KÉRDÉST ÉS GYAKORLATOT NYILVÁNOSSÁGRA HOZTAM, AMELYRE ILLETT VOLNA VÁLASZOLNI...

MIVEL NEM KAPTAM VÁLASZT,

- PEDIG JOBB LETT VONA, MINT ÁLLANDÓAN LÖVÖLDÖZNI FELÉM - ÚGY DÖNTÖTTEM, ISMÉTLÉS A TUDÁS ANYJA, SEMMI AKADÁLYA NINCS, HOGY AZ AKKORI MEG NEM VÁLASZOLT ÍRÁST ÚJRA KÖZZÉ ADJAM...

A VÁTOZÁS AZÓTA CSAK ANNYI, HOGY MERT KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉSRŐL VOLT ÉS VAN IS SZÓ, A BÍRÓSÁGTÓL KÉRTEM,

KÖTELEZZE RIBLI ANTALT A VÁLASZADÁSRA...  

 
TEHÁT, JÖJJÖN A FÉL ÉVVEL EZ ELÖTTI ÍRÁS...
Nem vagyok, nem is akarok Délegyházán próféta lenni… Arról nem beszélve a próféták általában vagy máglyán végzik, vagy méreg viszi el többségét, mindenesetre, hogy nem normál körülmények között, ágyban párnák közt halnak meg, az biztos…
De az úgynevezett oknyomozó riporter szerepét sem szeretném betölteni,itt, ahol élek, Délegyházán…
- Mindig az volt a véleményem, - írta Jules Renald - hogy a politika,
a második legrégebbi szakma a Földön; és tapasztalataim azt mutatják, hogy nagyon hasonlít az elsőhöz.
Délegyházának nem adom meg a rangot, hogy luxus kúrvákról szóljak,
mert ilyenek itt nincsenek…
Étienne Rey valószínű, hogy fiatalabb korában Délegyházán nevelkedett, mert azt állapította meg,hogy  
- A politikának az a fő hibája, hogy nem jár bűnhődéssel.
Meggyőződésem, hogy Délegyházát illetően tévedett…
Itt évek – évtizedek óta mennek a susmusok, a különféle legendák gyártásai…Emberek, csoportok kerülnek a fű alatt mutogatások sodrába, akik folyamatosan hálapénzt fogadnak el… Emberek, akik még ahhoz is tudatlanok, hogy taktikusan kaméleonnak vallják magukat, csak sodródnak a megélhetés különféle létrafokain, anyjukat, apjukat, feleségüket, korábbi elvbarátaikat  árulják el, és pofátlanul végig mennek az utcán, elhitetik, a többségnek van félni valója tőle…
És Délegyházán csődöt mond az amerikai sztár riporter helyzetelemzése is, mi szerint,
- Ha hasznosítani tudnánk a politikai csaták energiáit, nem lenne szükségünk atombombára…
Délegyházán nincsenek csaták, csak inkorrekt öv alatti ütések.
A politikai tisztességes csata fogalma annyira messze áll Délegyháza valóságos formájától, mintha az ördöggel römizne Jézus Krisztus…
  És, hogy mégis, védekezésből alapítottam egy online újságot? Annak is megvan a már sok által ismert oka… Úgy érzem, jogom van védekezni, ha Senki emberek napi programjának része, hogy bármilyen módon, akár a fizikai kényszer eszközeinek bevetésével arra akarnak rávenni, hogy fogjam be a számat, álljak be a sorba…
Apró visszatekintéssel kezdem 2010. június 28 – ra gondolva,
amikor a helyi testületi ülésen szóba került a 28. napirendi pont keretében a helyi sportegyesület támogatása.
„ Forgó Vilmosné gratulál az elért eredményekhez, és átadja a szót az elnöknek. Dr. Riebl Antal elmondja,  hogy mintegy 1 millió forint támogatásra van szükség.Dr. Molnár Zsuzsanna azt javasolja, hogy míg az ad hoc bizottság nem állította össze a tervét, addig napolják el a napirendi pontot, ha napolható. Dr. Riebl Antal elmondja, hogy július 20-i vannak az átigazolások, addig lehetséges.Forgó Vilmosné szavazásra teszi fel a kérdést.
Képviselő-testület szavazott (8 fő), 8 igen szavazattal, tartózkodás és  nem szavazat nélkül az alábbi határozatot hozta
368/2010. (VI.28.) számú képviselő-testületi határozata
Délegyháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elnapolja döntését a Sportegyesület támogatására vonatkozóan addig, amíg az ad hoc bizottság jelentését megkapja.
Határidő: azonnal
Felelős: Alpolgármester, jegyző
Emlékszem…
Amikor második alkalommal találkoztam az Együtt Délegyházáért Egyesület prominens tagjaival, akkor – feleségemmel együtt - felajánlottam eddigi írói – riporteri munkásságomból eredő munkám tapasztalatait és kapcsolatait, rajtuk keresztül, Délegyházának…
Feleségem is, aki színésznőként, talán tudott volna valamit lendíteni a színvonal alatti, giccshez és dilettantizmushoz közel álló, legfőképpen Görbe István képviselő Felesége által a tehetségtelenséget terjesztő kor és elfogadás ellen…  
A fene se gondolta volna ott, hogy Délegyházán már régen ki vannak osztva a szerepek…  
Akkor, dr. Riebl Antal, az Egyesület vezetője megfelelő szerepet talált számunkra…
Feleségem legyen a Falu Napon az EDE sátornál a pénztáros, én pedig mérjem a sört…Mindketten megköszöntük, nem éltünk e nemes feladat végrehajtásának dicsőséges szerepével…
Mit számított és mit számít ma, hogy Feleségem négy diplomával rendelkezik? Hogy művelődésszervezőként az Erzsébetligeti Színházat igazgatta? Hogy színészként az Amerikai Egyesült Államokban díjat nyert? Hogy számítógépes végzettséggel, angolból és oroszból pedig nyelvvizsgával rendelkezik? Van pedagógusi végzettsége és média – kommunikáció szakos főiskolai diplomája… Hogy a Miskolci Egyetemen szociológusi diplomát is szerzett?
Semmi baj…
Délegyházán már foglaltak hosszú távon a feladatokhoz a beosztások...     Új feladat nem kell, mert ahogy mondta Szilveszter Lajos, jelenlegi alpolgármester,
- Nem kellenek Délegyházának városias gondolatok…
 Megteszi ennyi végzettséggel, ha valaki pénztárosi feladatot lát el,
az akkor porban – sárban – koszban megrendezett Falu Napon…
És korábban írtam, tényleg megizzaszt a lét Délegyházán… Persze, beállhatnék a sorba, dicsérni az esti naplementét a tavak partján…Kirándulgatni, sétálgatni, egy jó korsó sört meginni és közben szarni arra, jó magyar szokás szerint, hogy valójában mit jelent,
mit is jelent Délegyháza?
Szerepem megváltozott…
Rám szarnak azok, aki tehetnének valamit…
Én pedig?
Reménykedem…
Tudom, minden szentnek maga felé hajlik a keze, hát még a nem szenteknek…
E délegyházi pöce - létbe
csak belefulladnak egyszer s végre, a csókosságra és rokoni klánokra épített hatalom részesei…
A kőr pedig?
Bizony, bezárul…
 II. rész
Adalékok a délegyházára jellemző
jó gazda gondosságát nélkülöző
Felelőtlen gazdálkodáshoz
 ROKKANTAK SZÍNHÁZA A FOCI PÁLYA KÖRNYÉKÉN…
Nem ismerem azt az érzést, hogy mindig hátulról számítsam a dicsőségemet…Hogy mindig azt mondhassam, hogy jó, jó, igaz, hogy a 13-ik helyen áll a csapatom, de akkor is vannak még mögöttem…
Igaz, már csak ketten a 15-ből,
ahogy mondhatja magáról a Délegyháza Község Sportegyesülete…
És nem is tudom, hogyan lehet olyan kifogással élni, hogy bárki dicsőségesen mondhassa, ne bántson bennünket senki,
mert rúgtunk 45 gólt és milyen fantasztikust, ha nem teszi hozzá, igaz, kaptunk ezzel szemben 68-at…
És senki nem veheti el tőlünk a dicsőségesen megszerzett,
13-ik helyre elég 25 pontot, lehet mondani, ha önkritikusan senki nem teszi hozzá, hogy az éllovas elért pontjaitól, kereken 43 pont választ el…
Ezek konkrét számok a Pest megyei I/B osztály Déli csoportjának 5. osztályában szereplő Délegyháza Község Sportegyesülete izzadtságszagú működéséről...
És nem kell hozzá egyetemi professzori végzettség, hogy helyükre kerüljenek a dolgok…
Pest megyében összesen 409 csapatban rúgják a bőrt…
Ott van az 1949-ben alakult délegyházi csapat kitartóan a 409-ben…
Igaz, hogy annyi energiát nem fektetnek a csapat fenntartói a működés részét képező arculat eladásába, hogy nyilvánosságra hozzák…
- Mennyi a csapat nézőinek fenntartott férőhelyeinek a száma? Hogy hány ülőhely van?
- Hogy hány állóhely van?
- Hogy az elmúlt 63 év alatt egyáltalán mennyi volt a nézőcsúcs?
 Mert a hivatalos adatok szerint a délegyházi csapatnak még címere sincs…Igaz, dicsőségtáblája, de még hivatalos szurkolói csoportja sem…
 Direkt nem akarok ironikus lenni…A sport számomra egy olyan templom, ahova nem lehet szaros lélekkel és szaros bakanccsal belovagolni és okosnak látszani…
Ismerem a mindenkori öltözők szagát, a győzelmi mámort, a földhöz vágott szerelésbe rejtett dühöt, az át nem aludt éjszakák magányos kérdőjeleit…
Éppen ezért, már csak a labdát kergető, tisztességbe és teljesítménybe rejtett akarást becsülve is állítom, újra kell gombolni Délegyháza egyetemes sportéletét jelentő kabátot…
 Viseli a település nevét a csapat, de mondhatom ironikusan, viselhetné a Pokol vagy a Mennyország nevét is, akkor sem jelentene többet, igaz kevesebbet sem, ahogy most a sportkör helyi, délegyházi bázisát keresné az ember…
 Keresné, mert nincs…
 - Az edzők mennek – jönnek – mennek?
- Igen.
- A focisták mennek –jönnek – mennek?
-  Igen.
- A közönség pedig?
- Inkább el se megy a meccsekre, mint jönne…
 És nem oldódik meg helyzete, nem hogy rövid, vagy középtávon,
de hosszú távon pedig inkább halálra ítélt az egyesület a jelenlegi struktúrájában… Lehet a számokkal játszani, baráti alapon meghívni létszámbővítő csókosokat, lekötelezetteket, de ez csak ahhoz a napi örömhöz elég, hogy legyen pár tucat ember, aki önbizalom növelő szerepet játszva tapsol akkor is, ha kilyukadt a délegyházi csapat hálója már a sok kapott góltól és az öltözőszekrények ajtaját sem lehet becsukni a már nem beférő vereségek számától…
És nem vonom kétségbe dr. Riebl Antal szerepét, hurrá optimizmusát és töretlen kitartását a Csapat mellett… Lehet, sőt… Azt is elfogadom,
ha egyszer Emléktábla kerül a Sportkör tőszomszédságában levő kocsma falára,
ott lesz aranyba kalapálva a neve…
Hallottam a nem kevés, családja kasszáját képező forint átvándorlásáról a sportköri ellátmányba…
Szóval több százezer forint segítséget injekciózott bele a sportkör fenntartásába…Mindezt a pénzt dr. Riebl Antal tényleg elkölthette volna bármi másra, hiszen nem kevésről van szó…
Vehetett volna üdülőt, bár már van, minek?
Nem baj, vett volna még másikat is…
Növelhette volna telkeinek, ingatlanjainak számát…
Vehetett volna a mostani Suzukija mellé, vagy helyette egy igazán elit kocsit…
Igaz, ennek vezetése sem lehet számára megoldott kérdés, kiváltképpen, ha eszembe jut, még a kocsmát is úgy látogatja, hogy apró fia megvárja őt, míg lehörpinti a sört, aztán elindul vele valamerre,igaz, hagyja,
hogy fia ott üljön a jobb első ülésen, menet közben is…
Az, hogy kb. fél évvel később, majdnem nekem jött bekanyarodva,
nem körbe nézve a Dunavarsányt Délegyházával összekötő úton? Már régen elfelejtettem, igaz már messziről elkerülöm, ha látom a bice – bóca, súlyosan hiányos vezetési technikájából eredő, menet közbeni bukdácsolásait…
 De vissza a helyi rézlábúakhoz…
El kell – el kellene odáig jutni, hogy hangulati elemek és alkalmi pénztárcák árnyékában arca és átláthatósága is legyen ennek az úgynevezett Sportkörnek, amely nem több mint egy arculat nélkülivé tett település, arculat nélküli, bázis nélkül egyhelyben topogó, mindig hátul kullogó focicsapata…
Hirtelen nem áll rendelkezésemre,
évtizedekre visszamenőleges statisztika a felhasznált pénzekről…
Nem értem annak okát és helyét, sőt még célját sem, a lehet, nem is létező rendszerben, hogy 2009. május 5-én, 10 napos elszámolási határidővel, miért kellett a falu, azaz a közösség pénzéből,
azonnali, 1 millió 130 ezer forintos átutalást eszközölni a Sportkőr számlájára?
Hogy a 2010. augusztus 4-én átutalt 284 ezer forint, mire volt elég?
Azt csak a Jóisten tudja…
 2011. március 7-én még érthető az 1 millió 200 ezer forintos,
egy évre érvényes önkormányzati támogatás, mondom, érthető, de nem elfogadható, ha az összeg, csak a folyamatos, újonnan jelentkező lyukak betömésére szolgált…
Márpedig ez történt…
 Lehet, 2011. december 15-én akarták pótolni a 2010-es anyagi kiesést?Mert akkor, 16 napos elszámolási határidővel, gyorsan megszavazva,
az Önkormányzattól 300 ezer forint került át a Sportkör számlájára…
Hogy a rendszertelen és átgondolatlan támogatások sorában mit eres a 2012. szeptember 7-én átutalt 900 ezer forint?
Ezt bizony nem tudom…
Lehet, azok sem, akik megszavazták a dr. Riebl Antal tenyeréből evő testület tagjai közül…
Mert akkor már túl voltak azon, hogy korábban ne kapjanak caffetéria ellátást az óvónők és a pedagógusok…Akkor azzal magyarázták,
hogy erre nincs pénze az Önkormányzatnak…A hülyévé tett pedagógusok és óvónők elhitték, befogták szájukat…
És közben halkan dühöngtek, ha meglátták a fizetés gyanánt átutalt,
megalázóan alacsony összeget a bankszámlájukon…
Odáig nem jutott el, hülye lett volna eljutni dr. Riebl Antal és társa Szilveszter Lajos, hogy szolidaritásuk jeleként legalább a meg nem érdemelt, irreálisan magas vezetői pótlékukat utalják át a megalázott pedagógusoknak, óvónőknek… Ahogy a tiszteletdíjával sem tette meg a kollégáit, a pedagógusokat eláruló Jakus Lászlóné és az óvónő kollegináit eláruló Darabos Zsuzsa sem…
És látszik, bizony a dolgok összefüggenek…Nem látszik eredménye, de még oka sem annak, hogy az elmúlt négy évben miért kapott a közös, önkormányzati pénzből a Délegyházi Sportkör összesen 3 millió 814 ezer hetvenkilenc forintot?
 Mert lehet a számokkal játszani…Csapkodni ide – oda, legyalázni mindazokat, akik nem úgy gondolkodnak, nem úgy számolnak, ahogy rájuk tukmálja dr. Riebl Antal, a felejthető, jelenlegi polgármester,
de itt életekről, emberi, családi sorsokról van szó…
 Számlákról, be nem fizetett számlákról… Hideg lakásokról, kenyér és zsír nélküli kredencekről… Dühbe fojtott indulatokról…
És ezek nem csak lesöpörhető, a jól menő vállalkozók, a csókosok és a hálaadományokból és megbízásokból élő számlanélküliek apró hadától idegen életérzések…
Nagyon is húsba vájó problémák ezek,
amelyek napi életünk kérdőjelei közé tartoznak…
Ezek megélhetési kérdések…
Nem értem,
mit keres egy tételes elszámolás Excel táblázatában az a szöveg,
hogy „közüzemi számlák kifizetése…„
És büszkén vallják, itt minden tiszta…
És elővehetném a tisztesség kérdését…
A korrektséget nélkülöző
inkorrekt magyarázkodásokba rejtett mutyizásokat…
 De itt és most nem teszem…
Tudom, demagóg, populistának titulált jelzőt kap a felvetés…
 Vajon a Nemzeti Bajnokság ötszázhetvenhatodik helyén szereplő helyi focicsapat többet ér, mint a helyi utak rendbe tételének kötelezettsége?
Mert a focitámogatásra fordított majdnem 4 millió forint,
ahogy szokták mondani, nem piskóta pénz…
És megemlíthetném a Görbe István, immár képviselő által, a korábbi kampányában nagy dirrel - dúrral beharangozott, délegyházi tanyákon élő öregek biztonságát érintő jelzőrendszer kiépítésének elmaradását…
 A felejtésre ítélt, a település biztonságát érintő kamera rendszer működtetésének elmaradását…
A helyi kisipari munka ígéretét…
A demokrácia, a szókimondás, a vélemény szabad áramlásának ígéreteit…
A lakható és helyi polgárokra építendő, titkosság nélküli,
a korábban titkosított információk nyilvánosságra hozatalának,
a demokratikus hatalomgyakorlás ígéretét…
 És égig ér a többi,
immár szemétbe illő felelőtlen ígéretek halmaza…
És bolond, nagyon bolond, ész nélküli teve az, aki mindebből azt szűri le, hogy már megint megjelent egy írás, ami a már évtizedek óta működő helyi sport - rendszer alapjait támadja…
Én bolondokkal nem tudok vitatkozni… Nem is akarok…
De nem élek bármiféle elefántcsonttoronyban sem…
Amikor szóba került sok – sok hónappal ezelőtt,
hogy két új alelnöke lesz a Sportkörnek,
szót váltottam a helyzetről mindkettőjükkel…
 Tisztességes, sportot űző, sportot önzetlenül támogató, sportot szerető emberekről beszélek…Nem csak beszélgettünk…
 És mert valamit értek a PR. tevékenységhez, megígértem, ha igénylik,
segítek nekik.
Leteszek asztalukra valamiféle média- és PR. tervet arra vonatkozóan,
sőt, be is szállok a megvalósításába, hogyan lehetne a település életébe szervesen beilleszkedő, minden lakos által ismert, elfogadott és támogatott sportköre Délegyházának?
Nem csak ígértem…
Mindkettőjük számára elküldtem…
Megmagyarázták, miért nem olvasták el…
Ennyi…
Javaslataimra, részvételemre nem tartottak igényt.
És innen nem is ragozom tovább…

 
HA NINCS ÉSZ,
bunkóuraságszerénységet  
VAN PÉNZ...
HA NINCS FA, LESZ FA...
 bunkóuraságszerénységet
HA NINCS MEGBECSÜLÉS,
bunkóuraságszerénységet
LESZ SEPREGETÉS...
 
PICI - JELENTÉKTELEN EMBER,
KEZÉBEN HOSSZÚ PÓRÁZON A BOSSZÚ...