2011. január 11., kedd

Távol, távol


Emlékeztető 39.

Diszkrét esetek megemlítéséhez nincs kedvem.
A közelmúlt kampánytörténéseinek háttere sem nyilvános. Karakterén úgysem tudok változtatni, szép, ájtatosságba becsomagolt, hallgatagnak előadott, befurakodó, élősködő, túlélési karakterén sem.
Bizony, sok álmatlan éjszakát okozott tisztességtelen, munkának nevezett módszerével. Mégis kezet fogtam vele, reménykedtem, félreértés részemről is a megítélése. Ma pedig? Mondhatnám neki, megmérettél és könnyűnek találtattál. Túl könnyűnek. Nem változna semmi. Ő sem változna. Legfeljebb csak azt eredményezheti számára, hogy az én asztalomnál nem lesz vacsorapartnerem, én sem iszok ingyen kávét bérelt kempingjének, bérelt teraszán, most már látom, a délegyháziak pénzéből. Meg aztán ismerek éppen elég ilyen karaktert, túl és magasabban is, mint Délegyházán a Varga Gábor félék. Hát akkor miért? Nincs jobb dolgom? Nincs a településnek elég baja, ahová oda lehetne, valami mellé, valami ellen állni?
Varga Gábor, mint személy nem érdekel, szakmailag nem partner, közös témánk sincs, mégis, hogy rajta, viselkedésén, karakterén keresztül mutatok be hat gépelt oldalon át egy délegyházi jelenséget, annak oka van. Az aggódás jogán, az aggódás oka. Egyébként, tőlem lehetne a neve Szigfrid Tóbiás is.
Mielőtt bárki azt gondolná, külön öröm, sőt szellemi önkielégülés számomra, hogy írom, csak írom leveleimet és nem sok történik, azok tévednek.
Bizony, történnek dolgok, kezd arca lenni az egyelőre felejtésre ítélt állampolgári jogoknak, a szólásszabadságnak, a vélemények szabad kinyilvánításának, a gondolkodásnak.
Még az a pesszimista kérdés is vélemény, hogy, idézem, Multimilliomosok ellen meztelen seggel?
Nem értek vele egyet, de vélemény. Délegyházán nem ismerek multimilliomosokat, de ismerek patkányokat, nagyhangú üresfejűeket, túlélőket, túlélni szándékozókat, és ismerek sok - sok tisztességes, küzdő, becsületes, szakértelemmel rendelkező, művelt embert.
Ők bizony, ha mérgesek lesznek, még veszélyesek is lehetnek a csókosokra.