Alig, hogy megjelent blogomon egy tavalyi, de nem idejét múlt ötlet - javaslat a helyi demokráciát illetően Cicamica ötlete nyomán,
máris csörgött a telefonom és érezhetően jóindulattal,
ahogy mondta, értem aggódva kérdezte meg egy hölgy,
van e értelme annak részemről Délegyházán,
hogy állandóan a demokráciát szajkózom?
Kérdezte, miért nem evezek át más területre?
Nyugodtabbak lehetnének az én hétköznapjaim is...
Megköszöntem aggódását.
Elvileg igaza lenne,
ha nem látnám át bizonyos elemek és személyek között az összefüggéseket,
magam is így gondolkodnék
a konfliktusmentes hétköznapi világom
fentarthatósága érdekében.
De én nem akarok beállni a romok tetején siránkozó urak és hölgyek közé.
Mert nem hiszek a romok meglétében,
csak a mindent elfedni igyekvő por és szemét tapintható valóságában,
ami eltakarítható.
És tényleg...
Ahogy a fiatalok mondanák, lehet, tényleg " túlspilázom " ezt a demokrácia kérdést,
de meggyőződésem,
hogy bár végtelenül sziszifuszi tevékenységről szól,
mégse szeretnék olyan ernyő alatt élni,
mint az arab világ többsége,
ahol szitokszónak számít
a
demokrácia.
a
demokrácia.
