Nem árt,
ha az ember túl tekint a falu határain.
ha az ember túl tekint a falu határain.
Mert az biztos,
hogy bármilyen nagynak és eredetinek,
okosnak és műveltnek,
feudális földesúrnak, és gennyes bárónak
képzeli magát akárki is
az országhoz képest e délegyházi
mutyigazzal teli tanyavilágban,
ahhoz mégis csak retkes porszemek,
hogy befolyásolhassák,
mi is történjen ebben az országban…
hogy bármilyen nagynak és eredetinek,
okosnak és műveltnek,
feudális földesúrnak, és gennyes bárónak
képzeli magát akárki is
az országhoz képest e délegyházi
mutyigazzal teli tanyavilágban,
ahhoz mégis csak retkes porszemek,
hogy befolyásolhassák,
mi is történjen ebben az országban…
A helyi hatalom képtelen erre,
de Délegyháza-Mutyifalva
választó és választható állampolgárai
képesek rá,
választó és választható állampolgárai
képesek rá,
mert a népet nem lehet leváltani…
1. Nem kell indokolni a kirúgást
A tervek szerint a jövőben a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb módon vehetnék fel és bocsáthatnák el a dolgozóikat.
Az a korábbi követelmény, hogy rendes felmondás során a munkaadónak indokolni kell a döntését, megszűnik.
Ezt azzal magyarázzák, hogy a felmondás indoklása a vállalkozásoktól „komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges” – fogalmaztak a tervekben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint így 16 milliárdot takaríthatnak meg évente a vállalkozások.
2. Kevesebb baleset lenne „munkabaleset”
Az intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön az „ésszerűtlen esetekben” a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez.
A jelenleg hatályos munka törvénykönyve szerint a munkabaleset olyan baleset, amely „a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül”
– magyarázta meg a fogalmat
dr. Hargittay Szabolcs munkajogász aProfession.hu-nak.
Munkabaleset lehet például, ha valakit közlekedési baleset ér a munkájával kapcsolatos utazás során, de az is, ha a szervezett üzemi étkeztetés közben, vagy a munkahelyi öltözőben a tisztálkodáskor sérül meg az alkalmazott.
A munkabaleset fogalmának szűkítésével minisztérium 2 milliárd forintot szeretne megspórolni a vállalkozásoknak.
3. Nem lenne kötelező az üzemi tanács létrehozása
A törvény ma még előírja:
ha foglalkoztatottak létszáma meghaladja 50 főt, üzemi tanácsot kell választani.
Az NGM intézkedésével ez a kötelezettség megszűnne.
A kötelező jelleg amúgy eléggé gyenge lábakon áll, mert a jelenlegi munka törvénykönyve nem szankcionálja az üzemi tanács hiányát, az alkalmazottak belátására van bízva, hogy létrehozzák-e a saját érdekükben, vagy sem.
A minisztérium indoklása szerint azért van szükség a „kötelezettség” megszüntetésére, mert az üzemi tanács „a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló kötelezettség” – írják.
Az intézkedés nyomán 80-100 millió forint „bevételre” számít az állam a válallkozásoknál.
4. A munkaidő nyilvántartása rugalmasabbá válna
A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidőkeret mellett – véli az NGM.
A munkaidőkeretben történő foglalkoztatással sok vállalat minimálisra csökkentheti a rendkívüli munka után fizetendő bért, a rugalmas beosztásnak köszönhetően pedig akár 4 vagy 12 órában is behívható a munkavállaló.
5. Másképp megállapított (vélhetően kisebb) bérpótlékok
Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot.
6. Másképp megállapított – vélhetően kevesebb – végkielégítés
Új szabályokat hoznának a végkielégítésekre.
7. Felmondási idő
Csökkentenék a felmondási időt.
8. Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet
Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet a folyamatos üzemű vállalkozásoknál.
Alighanem arról van szó, amit a kormány a konvergenciaprogramban beígért Brüsszelnek:
véglegesítik a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere, Szűcs Erika által elfogadtatott ideiglenes szabályt.
Ami arról szólt, hogy ha a nyolcórás dolgozónak – például a válságban a megrendelések visszaesése miatt lecsökkentették a munkaidejét, akkor a gazdaság éledezése, és a megnövekedett munkamennyiség miatt most a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetését is növelik: a munkaadónak csak annyit kell fizetnie, mintha a dolgozó heti 40 órát dolgozna.
9. Képesítési követelmények csökkentése
Sok munkakörnél eltörlik azt a követelményt, hogy csak szakképzett munkavállaló tölthet be egyes állásokat, ugyanis az NGM úgy véli, hogy néhol feleslegesek a képesítési követelmények.
Az intézkedéssel a szakképzetlen embereknek akarnak lehetőséget biztosítani az elhelyezkedéshez, de nem utolsó szempont az sem, hogy a vállalkozók ezzel „olcsóbb” munkaerőhöz jutnak: minimálbérért, 78 ezerért dolgoztathatják azokat az embereket, akiknek korábban a garantált bérminimumot (94 ezer forint) kellett adniuk.
Ez utóbbit ugyanis csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetni.
A minisztérium szerint
az intézkedés 1 százalékos foglalkoztatásjavulást, 100 ezer új, legális munkahelyet teremtene.
10. Elaprózzák a szabadságot
A jelenlegi szabály szerint a szabadságunknak csak a negyedével rendelkezünk mi, a többinek a kiadásáról a munkaadó dönt, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra.
Ehhez a munkavállaló
előzetes meghallgatása is szükséges,
hogy megfelel-e neki az időpont.
A jövőben ezeket a „pihenőnapokat” kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató, ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak.
Munkapszichológusok szerint
évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó regenerálódjon, feltöltődjön,
és így újra „hasznát vegye” a cég.
Éppen ezért nem lehet évről évre tologatni a szabadságokat, hanem a cég köteles az esedékesség évében kiadni.
11. Túlóráért nem pénz, hanem szabadnap járhat
A túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni,
a munkaadó megválthatja szabadidőben.
A munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzés
(túlmunka, túlóra)
esetén bérpótlék jár, azaz 50 százalékkal magasabb órabér.
Abban az esetben pedig, ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a fizetés dupláját kellene kapnia a munkavállalónak.
12. Tovább tart majd a próbaidő
A próbaidő jelenleg maximum 3 hónap a versenyszférában, a köztisztviselőknél viszont fél év.
Ezt az időszakot a teljes nemzetgazdaságban 6 hónapra emelnék.
A munkajog szerint a próbaidő alatt bármikor,
azonnali hatállyal és indoklás nélkül
megszüntethető a munkaviszony.
A cégek maximálisan kihasználják a próbaidőt olyan pozíciókban is,
ahol ez indokolatlan lenne, sőt gyakori, hogy a három hónapos próbaidőt is keveslik, és féléves munkaerő-kölcsönzéssel kerülik el – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmánya hazánkról.
+1. Kevesebb szabadságot kapnak a kismamák, de pénzre válthatják
Egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából „fizetés nélküli szabadságon” otthon lévő kismama
fizetett szabadságra jogosult.
A munkába visszatérő kismama szabadságát viszont
– a korábbi rendszerrel szemben –
részben pénzre válthatják, kifizethetik a dolgozónak,
ha szeretné.
Ez munkavállalói szempontból pozitív intézkedés lehet,
hiszen nem szerencsés, ha az újra dolgozni kezdő anyuka az őt megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti.
Korábban a visszatérési szándékról illett körülbelül 2 hónappal a munkába állás előtt írásban értesíteni a munkaadót.
Ezt az időtartamot is „leszabályozzák”:
kötelezően 30-60 nappal korábban szólnia kell majd a munkáltatónak,
ha újra dolgozni szeretne a kismama.
fizetett szabadságra jogosult.
A munkába visszatérő kismama szabadságát viszont
– a korábbi rendszerrel szemben –
részben pénzre válthatják, kifizethetik a dolgozónak,
ha szeretné.
Ez munkavállalói szempontból pozitív intézkedés lehet,
hiszen nem szerencsés, ha az újra dolgozni kezdő anyuka az őt megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti.
Korábban a visszatérési szándékról illett körülbelül 2 hónappal a munkába állás előtt írásban értesíteni a munkaadót.
Ezt az időtartamot is „leszabályozzák”:
kötelezően 30-60 nappal korábban szólnia kell majd a munkáltatónak,
ha újra dolgozni szeretne a kismama.
