2011. április 7., csütörtök

A naponta megtévesztett, helyi polgárok álma…


Előzetes hatástanulmány?
Most éppen 500 méternyi útról derült ki, bizony, ahhoz semmi köze          Délegyháza – Mutyifalvának, 
mert nem a település tulajdona.
Lesz, lehet majd kifogás, ha időre nem épül meg.
Ahogy az úgynevezett játszótér is, amit nagy dírrel – dúrral harangozott be a hatalmat megszerezni szándékozó EDE, azóta pedig? Hol álmaik domborulnak, hasonlatos a táj, a korcsolya pályának nevezett földhalomhoz.
Ott sem készült előzetes hatástanulmány, olyan is lett, vagy olyan se lett, csak duma, szokásos módon…
De, ha valaki – valakik, 20 éve már meresztik altájukat az önkormányzati bársonyszékekben, tudniuk kell, vagy legalábbis kellene, mit, kit, kiket képviseltek - képviselnek, hogy lehet az, hogy azt sem tudják, micsoda, kicsodáé az általuk irányított településükön?
És ez – jelenleg éppen – a kisebbik baj.
A pökhendiség, az én mindent jobban tudok - felvett stílus a káros mindenkinek, mert a hatalomban már, a meg nem szerzett tudás utólagosan értékké is válhat Délegyháza - Mutyifalván…
Az a vérlázító, hogy egy fia hatástanulmány sem készült az új, Dunavarsányt és Délegyháza -Mutyifalvát összekötő út megépítéséhez kapcsolódóan.
Senki nem elemezte, egy – egy nap, adott időzónájában hány és milyen típusú gépkocsi, kerékpár veszi igénybe a jelenlegi útszakaszt?
Van-e s milyen minőségű az esetleges kerülő út?
Vajon mikor és milyen összegben térül meg, esetleg válik nyereségessé a befektetett hitel-összeg?
Milyen közgazdaságilag is bizonyított anyagi előnnyel jár a településnek az új út megépítése?
 És nem kell esetlegesen félre magyarázni, hogy íme, jelentkezett valaki, aki a haladás ellen van…
Vajon, a haladás ellen van, aki szóvá teszi, miért nincs PR. stratégiája a településnek, ahelyett, vagy legalábbis azt megelőzően, hogy bezárják az Információs Központot, s mellette idegenforgalmi álmokat kergetnek?
Hogy még a település érvényes honlapján is hazugsággal próbálják ide csábítani a tudatlan pihenni vágyókat?
Haladás ellen van, aki a település önmegtartó álmait számon kérve szóvá teszi, elég-e, ha a kocsmák pultjainál látja lebzselni az igenis értékes tinédzsereket?
Ha a könyvtár könyvállománya, szolgáltatása nyíltan kimondva,  még a primitív embereknek sem elég?
Ki mondja, hogy nem lenne jó új és újabb játszótér a gyermekeknek?
Ki, hogy nem kellene új, összekötő út?
Ki, hogy igazzá váljanak az álmok?
De ha inkorrekt és félre vezető módon, 
tutyi-mutyiságot, 
alkalmatlanságot csomagolnak, 
ezüstösen csillogó sztaniolpapírba,
bizony az álom, 
akkor is csak álom marad…
A naponta megtévesztett, helyi polgárok álma…