2011. április 15., péntek

XIV. HÍRLEVÉL - 2011.04.15.

PÉNTEKTŐL –PÉNTEKIG
Egy hét történéseiről
Erdélyi István:
CSAK AZ IGAZAT A DÉLEGYHÁZI MUTYIFALVÁRÓL című blog
ELMULT HETI ÁTTEKINTÉSE
http://google-csakazigazat.blogspot.com
Tisztelt Fórumozó!
Hiszek abban, hogy
- esetenként más és más véleményünk ellenére –
Ön is bízik abban, hogy együtt, érdeklődése és segítsége mellett, hadat üzenhetünk a műveletlenségnek, a gyávaságnak, az önhittségnek, a gyengeségnek, a kiábrándultságnak.
E blog
nyitott arra, HOGY A TELEPÜLÉS ÉLETÉT ÉRINTŐ
KÉRDÉSÉT - VÉLEMÉNYÉT,
AZ ÖN SZABAD ÍRÁSÁT
- CENZÚRA NÉLKŰL –
MÁSOK IS ELOLVASHASSÁK.

Látogatottsága megnyitása óta
– tízennégy hét alatt –
9 538 volt
Magyarországon túlmenően,
már
19 országban,
Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Iránban, Írországban, Japánban, Kanadában, Lengyelországban, Mexicoban, Németországban, Norvégiában, Szerbiában, Szingapurban, Törökországban, Tunéziában, Ukrajnában és Venezuelában
alakult ki egy stabil érdeklődési tábor.
Tizennégy saját weblap és tizenegy blog is folyamatosan átveszi a megjelent anyagokat,
dokumentum műsorokat.

E Hírlevelet is angol nyelven küldöm el a külföldi címlistán szereplőknek.
TEHÁT…
LAPOZZON VISSZA, HA ÉRDEKLI…

Előzetesként csak annyit, hogy ezen a héten mindösszesen két bejegyzésem látott napvilágot.
Elvileg szabadkozhatnék, de minek?
Dolgoztam az új – Délegyháza - Mutyifalva életét bemutató – könyvemen, dokumentumokat gyűjtöttem, helyi emberekkel húsznál több interjút készítettem, fényképezgettem, utazgattam, könyvem bizonyos szereplőinek itt – ott, régi iskolai naplóit, porosodó iskolai, munkahelyi okmányait tekintgettem, másolgattam.

Korábban úgy terveztem, ha elérem a tízezres látogatottságot, akkor bizonyos változtatásokat juttatok érvényre
http://google-csakazigazat.blogspot.com
címet viselő blogomban.
Ahogy elnézem, jövő hét végére beválhat tervem, átlépem a bűvös tízezres látogatottságot.
Elvileg elégedett lehetek, bizonyára nem érdektelen a mintegy tízezer alkalommal érdeklődőknek a húsz országból,
ami eddig
három hónap alatt
304 bejegyzés formájában megjelent.
Április 11 - én
A szellemi rongyosok csak önmagukat ünneplik
címmel,

valójában egy szemrehányó cikket írtam abból az alkalomból, hogy arra bezzeg van idő, mód és ember is, hogy minden lepkefing témáról ódákat  zengedezzenek,
de arra egy perc sem jutott,
hogy bárki is megemlékezzen, akár egy szóval is, hogy a
Költészet Napja volt. 

Egy olyan településen, ahol nem az a kérdés, mit tesz, tehet egy főiskolai – egyetemi könyvtár szakot el nem végzett könyvtáros, hogy a három ezernél több lakossal büszkélkedő településen, ne a gyom, hanem a kultúra és a művészet törjön az ég felé… 
Ahol azt választják, inkább a könyvtár nyitvatartási idejét szűkítik felére, ott, azon a településen,
pontosabban Mutyifalva – Délegyházán, bizony nem csoda,
- hiszen miért is lenne az ? –
ha mindenki csendben volt. 

Mert Mutyifalva – Délegyházán sok mindenre van idő, mód és kapcsolat…
A stilisztika és a grammatika ellen ellenforradalmi tüzeket gyújtók írásai meg is jelennek.

Olvasható is a helyi, költészeti primitívségéről nevezetes egyén utólagos
– betük zűrzavarába takart -
nászrománca elhunyt feleségéről…
És olvastam egy helyi kempingbérlőtől, hogy ő bizony jártas a sajtó műfajismeretben, fotózási ismeretek nélkül fotózik,
a legminimálisabb újságírói gyakorlat és végzettség nélkül lapszerkesztőnek mondja magát,
sőt, még szerkesztőket is keres,
mert az éltükben holt váteszeknek is jár az udvartartás…
Mutyifalva – Délegyháza szűk, hangadó rétegének primitív mázolmánya lát folyamatosan napvilágot erről a településről, sértő módon, a még hallgató, de intelligenciában és műveltségben, e tiport képhez képest csillagmagasságokban élők egy kalap alá vételével.

Valamelyik este egy részét barátaimnál töltöttem. Emlékeztem a családfő egyik korábbi felállására, amikor odament a szekrényhez és az érettségi és a szakmunkás bizonyítványon túl tizenötnél több szakmájához kapcsolódó, egyéb végzettséget bizonyító oklevelet tett elém.
Egész életében tisztességesen dolgozott, meg is becsülték.
Ma is.
De nem mondja magáról, hogy mérnök, azt se, hogy csillagász, filozófus, tanár, vagy cipőfelsőrész készítő.
Nem, mert tudja, ahhoz érteni kell.
És, hogy miről jutott eszembe?

A pofátlanságról.
Varga Gábor kempingbérlő pofátlanságáról,
ami újságírásba és lapszerkesztésbe rejtett hazugság áradatába temetkezik.
Mert valójában mindegy nekem,
hogy autóvillamossági műszerész.
De könyörgöm,

miért újságíró és miért lapszerkesztő?
Mutyifalva – Délegyházán már egy hosszú és folyamatosan jól irányzott nyelv is elég

toll, tudás, tehetség és megfelelő végzettség nélkül,
hogy valaki belepiszkítson jelenlétével
e gyötrelmesen nehéz szakmába?
Közeleg a Föld Napja.
E Földön, ebben az országban, ebben a faluban ki veszi már észre, ki meri már végre kimondani, hogy
 - Suszter maradj a kaptafánál?   
Többen telefonáltak, kérdezték, mi ez a naivitás részemről, hogy pontosan Illyés Gyula, egyik legveretesebb, Egy mondat a zsarnokságról című versét adtam közzé a Költészet Napja alkalmából?
Mások is telefonáltak, akik nem kérdeztek, csak igazolást kértek gondolataikra, tényleg
dr. Riebl Antal polgármesterre és fullajtárjaira gondoltam, amikor közzé adtam ezt a verset?
Mondtam, sajnos, igen…
Íme, részletek a versből…
… mert zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
dadog az idegennek,
ahogy, mielőtt súgtál,
hátrafordultál,
mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,
ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,
fönt a tejút is már más,
határsáv, hol fény pásztáz,
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
mint víz a medret,
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből,
ő néz rád a tükörből,
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy, s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába
beivódik, evődik
velődig;
töprengenél, de eszmét
tőle fogan csak elméd,
néznél, de csak azt látod,
amit ő eléd varázsolt,
s már körben lángol
erdőtűz gyufaszálból…
Április 14 – én
Szarok rá…

címmel adtam közzé véleményemet arról, hogy mesterségesen gerjesztettek egy lepkefing értékű vitát arról, hogy vajon
ki az új ember a település pénzügyi bizottságában? Megjegyeztem,

korai még pálcát törni felette, úgyis az dönti el
értékét és hasznosságát,
 hogy hányszor, miért emeli fel szavazásra a kezét?

Inkább az adott témát, hogy a Mutyifalva - Délegyháza manipulálásban jártas polgármestere,
miért nem érezte szükségét annak, hogy a település weblapján,
legalább életrajzát és munkásságát átláthatóvá tegye? És ízléstelennek vélem ma is, amilyen cezaromán módon közölte, ő volt az, aki személyét előterjesztette, vagyis, hogy a személy bizottsági tagságra történő jelölésénél
sok mindent figyelembe vett,
például
a
lokálpatriotizmust, a hozzáértést, a tisztességet.
És ez az egész bizony nevetséges az ő aláírása felett.
Pontosan Délegyháza – Mutyifalván, 
a napi elszámolások során deficitként jelentkező lokálpatriotizmust, hozza fel  a településre jellemző,
 általa gerjesztett gyüttment ellenes hangulatban?
 A hozzá értés

éppen egy Görbe István féle mértékegységen alapul?
 A tisztesség a polgármesteri inkorrekt

hatalomféltés szinonimája?
 De ahhoz nem szól hozzá, hogy például az egyik, betegágyas gondolat szerint
"… teljesen mindegy , hogy került be. Ő lehet az az ember aki nem beszél a levegőbe és nem

 mutyizik, de ha igen akkor sincsen semmi baj,
mert azt nyilvánosan teszi és nem úgy , hogy Délegyházát lejáratva. „ 
Szóval…
E bunkó mondat hétköznapi fordítása szerint,
nem baj, ha valaki mutyizik, nincs semmi baj,
mert a nyilvánosan elkövetett mutyizás

egyben felmentés is…
Legalább az ilyen és hasonló,
útszéli fetrengésben fogant gondolatok
kiagyalóival nem kellene már végre égetnie magát,
föléjük
védőernyőt tartani...

A
 megvezetett emberek ellen visel hadjáratot,
akik Mano Gonoss gondolatait idézve:
nem tanultak múltjuk borzalmaiból, s újra át kell élniük azt… „Mert a hallgatás – elhallgatás vajon nem szabad gyeplő egy őrült ló vontatta fogaton?

Ahogy egyik levelező írta,
egy
Cigánybáró nevű operett figura bizony csereszabatos egy bukott grófnéval.

S mivel a rövid vélemény címe, hogy
Szarok rá,

illett is megmagyaráznom az okát…
Ha a gyanútlan polgár ott téblábol valamely Közért polcai közt és szeme megakad egy olyan nevű üdítő italon,
amelynek az a neve, hogy
Szarok rá,
akkor ne csodálkozzon,
amit lát, igaz…
Már csak az a kérdés,

hogy vajon
dr. Riebl Antal forgalmazza e ezt az üdítő italt,
hogy szarjunk mindarra,
amit az orrunk előtt művel?
Köszönöm eddig érdeklődését.
Ha véleménye van és szeretné közzé adni,
e blog rendelkezésére áll.

(riporter@invitel.hu)