Puha vagy, Jenő!

Arra ébredtem, hogy új hét, új levelek... Igaz, korábban jöttek, csak most, hét elején kezdek mazochista lenni, hát bele kukkantok, most éppen, kinek, mi nem tetszik, kik gondolják úgy, nevükkel nem állnak be a centrumba, megteszem helyettük én is... Megteszem, ezen ne múljon, eljön az idő, amikor úgyis kiállnak majd önmagukért... Addig pedig? Olvasok, írok, olvasok...

A legérdekesebb, engem alázni szándékozó levél az alábbi:

 Tisztelt Erdélyi uram!

K. Lászlóné vagyok, többet nem mondok magamról, ismersz, jól ismersz, a férjemet is. Lehet, hogy öregszel, csodálkozom, beleöregedtél Délegyházába? Akkor mit szóljunk mi, többiek, akik itt is születtünk, vagy legalábbis korán ide rendelt bennünket a sors? Vagy végre, kaptál egy jó ajánlatot és végre volt az az összeg, hogy áruba bocsátottad magad? Férjem régi fradista, voltam vele fiatalabb koromban meccsen is, ő mesélte, hányszor kiáltotta a pálya felé, hogy Puha vagy Jenő! Maga is, kedves Erdélyi uram, kezd a puhulós fajtába tartozni? Tálcán nyújtotta át Igazi Jó Barátja, a Kempinges Gáborka, a lecsapásra váró labdát és mégse vette észre? Mennyiért vették meg magát? Miért nem teszi szóvá, ha annyira könyörületes volt valamikori védence, a mindenki által szeretett polgármester úr Varga Gáborhoz, hogy elengedte felét az éves kempingdíjnak, megjegyzem, nem a sajátjából, hanem a mi pénzünkből, akkor mit szól most ahhoz, hogy doktor antika is láthatja, ott van a maga orra előtt is, Erdélyi uram, hogy a nyakunkra telepítve, nagyon is jól megél az a védenc Varga Gábor. Hát mit keres egy maszek, Varga Gábor - féle Kutyaiskola az önkormányzat tulajdonát képező birtokon? Talán ezért is fizet a közös kasszába? Engedélypénzt, adót? Mindig maga teszi szóvá, kinek, milyen iskolai végzettsége van a helyi hatalmasságok közül? Hát már kutyaiskolát alapító végzettséggel is rendelkezik ez a kempinges? És, hogy mennyit kap, mennyit tesz zsebre internetes munkájáért? Ki hiszi el, hogy nem tejel ide is, oda is, hogy még mindig fenn maradhat? Tippem is lenne, hogy kik tartják markukat, de hát a falu szava, mégse Isten szava, tehát nem teszem. Beszélnek az emberek éppen eleget.  Bizony, Puha lettél Jenő! Ott van az orra előtt az összeg. Azért engedte el doktor antika a kempingdíj felét, hogy legyen ideje védencének interneten adómentes pénzt keresnie? Maga nem érzi úgy, Erdélyi uram, hogy velünk együtt maga is át lett ejtve? Nekünk ez nem jelent újat, kiszolgáltunk már ennél cifrább uraságokat és hölgyeket, de maga leszokott a lázadásról? Vagy tényleg megvették? Az pedig, hogy egy helyi, Sarlós nevű expostás, csak úgy, magát szarnak nevezze és maga, mindezt eltűrve, nem veri bele fejét a délegyházi rossz utak egyikébe? Maga tudja. Ha ez így megy tovább s mindezt megengedi, maga is a némák táborát növeli ezután, holnap a cipőjüket törlik magába. Befejezésül megkérdezem, Meddig leszel még puha, Jenő?    

Kevés kedvvel, de válaszolok:

Kedves K. Lászlóné!

     Levelét megkaptam, hazudnék, ha azt írnám, örömmel olvastam sorait. Puhának nevez, megvásárolt egyednek, ezáltal persze korrupt is vagyok? Az úgynevezett sors, lehet, hogy ide rendelte, de azt azért mégse a sorsra fogja, hogy az önmagának felteendő kérdés helyett tőlem kérdezi, miért nem leplezem le Varga Gábort? Miért tűröm el, ha egy expostás szarnak nevez és miért nem verem szét a fejét? Egyszóval, miért tűröm mindezt?  Maga és Családja eltűri?                 
       Szemrehányóan kérdezi, miért nem teszek valamit? 
       Kedves K. Lászlóné! 
     Majd egyszer meghívom egy délegyházi, mutyifalvai maszek, engedély nélküli, Köjált és Adóhivatalt nélkülöző  kifőzdébe,  lehet, összefutunk ott a helyi polgármesterrel is... Majd beszélgetünk... 
    Arról azonban szeretném meggyőzni, bár nekem nem kell - kellett Nyilvános - időközben elsumákolt - Vagyonnyilatkozatot tennem, nincs mit titkolnom, jövedelmem legális és tiszta, sumák pénzt és egyéb javadalmat, nem kaptam soha senkitől. 
       És még egy dolog... 
       Akár hiszi, akár nem, a felejtés nem tartozik erősségeim közé...