Kedves Laci!
Rendes vagy, – bár évek óta nem hallottam Rólad – hogy most a tengeren túlról hírt adsz magadról… Gratulálok kislányaidhoz, szépen néznek ki, ha jól látom ikrek… Eleget teszek kérésednek, írok arról, hol élek és hogyan… És mielőtt elkezdeném, megjegyzem, tényleg igaza volt Einsteinnek, amikor azt írta, Sorsunk az lesz, amit majd megérdemlünk. Nem beszélve a délegyházi demokráciáról, és a lépten – nyomon tapasztalható stupiditásról, - Woody Allen után szabadon – a Délegyháza - Mutyifalván tapasztalható létet én is két részre osztom: rettenetesre és kibírhatatlanra.
Tudom, persze, ez kissé költői túlzás, hiszen mit mondhattak azok, akik a Gulágokon éltek - haldokoltak, vagy valamelyik fasiszta lágerben? Csak egy dolog szól a délegyházi jelenben élők mellett: beszélgettem olyan kárpátaljai püspökkel, aki huszonegy évet húzott le a Gulágokon, de ő soha nem mondta, hogy a KGB azt hangoztatta volna, hogy demokráciában élnek… Mengele és Eichmann sem… De Délegyházán el akarják hitetni, itt demokrácia van és szólásszabadság…
Kollektív alapon akarják elhitetni…
Ez pedig véleményt szül...
Állampolgári - választópolgári véleményt a hatalom birtoklóiról...
Mert itt körbe ülik az asztalt a helyi hatalmasságok és kollektív alapon döntenek…
Sajnos,
ők egy éve vannak hatalmon…
ők egy éve vannak hatalmon…
Gyakorlatilag mindegy, hogy kivel kezdem az asztaltársaság tagjai közül…
Legyen az első egy Görbe István nevű ember…
Magáról többek között azt írta, amikor elhitte önmagáról, jó lesz helyi képviselőnek
és
erről akarta a választókat is egy évvel ezelőtt meggyőzni:
és
erről akarta a választókat is egy évvel ezelőtt meggyőzni:
„ 25 éves rendőri szolgálatom alatt megfelelő végzettséget szereztem és kimagasló szakmai gyakorlattal rendelkezem közrend és közbiztonság terén. Mindig is része volt életemnek a kisemberek szociális érzékenysége. Ha engem választ képviselőjének mindent megteszek azért, hogy a külterületen élők egyéni vészjelzőt kapjanak. Hogy Délegyháza a Béke és a biztonság szigete legyen. Szeretnék pénzt megtakarítani arra is, hogy a településünkön kamerás térfigyelő rendszer működjön. A kamerákkal viszont, megelőzhetjük, illetve ha mégis bekövetkezik, felderíthetjük a bűncselekményeket, szabálysértéseket, a tetteseket s ezzel segíthetjük a rendőrök munkáját is, illetve tovább erősíthetnénk és hatékonyabbá tehetnék a helyi polgári őrséget. Én nyílt lapokkal szeretnék játszani, bármikor tájékoztatást kérhetnek, bármikor fordulhatnak kéréseikkel, kérdéseikkel, tanácsaikkal, melyeket szívesen veszek.”
Bizony, hallgathatott volna Woody Allenre, akitől egyszer megkérdezték vágyik e arra, hogy tovább éljen az emberek szívében? Woody Allen ezt válaszolta: - Inkább a lakásomban élnék tovább… Most, így utólag nézve, inkább maradt volna lila házának, be nem fejezett erkéllyel megáldott lakásában,mint, hogy elfoglalta dícstelen helyét a bizalom székében…
Görbe István a jó nyugdíjjal megáldott exrendőr – bár nem hiszem, hogy olvasta volna Anatole France sorait, de azért érezheti önmagáról, hogy minden élőlény, még ha csak kiskutya is, a mindenség középpontjának érzi magát. És Anatole France nyomán így képzelhette el önmagáról, mert azt már ki sem nézem belőle, hogy direkt akarta volna átejteni választóit, szóval, így képzelhette el önmagáról, hogy Mindig is része volt életének a kisemberek szociális érzékenysége. Semmi baj,… Még saját életére, ha visszatekint, akkor is rossz a memóriája…
És nem is bántható, legalábbis nagyon, mert azt ígérte, Ha engem választ képviselőjének, mindent megteszek azért, hogy a külterületen élők egyéni vészjelzőt kapjanak… Valahol a falu szélén kapott már egy ember vészjelzőt… A többi? Egyelőre megdögölhet…
Jó, abban tévedett, hiszen ember ő is, hogy Délegyháza a Béke és a Biztonság szigete lenne, de semmi baj… Mohácsnál több is veszett, nem csak egy Görbe léptékű állampolgár…
Azzal persze mindenkit átejtett, hogy bármikor tájékoztatást kérhetnek, bármikor fordulhatnak kéréseikkel, kérdéseikkel,tanácsaikkal, melyeket szívesen veszek…Gyanítom, ő csak önmagát veszi szívesen... Érdemes lenne részletezni, szóba hozni, hogy még az állampolgári közérdekű észrevételre sem mert válaszolni… Annak lehetőségét is átjátszotta hőn szeretett polgármesterének… Megemlíteni, nagy nyilvánosság előtt elkövetett személyiségi jogot sértő magatartását… Kollegiális hallgatását és egyetértő hümmögését, amikor egy rádióműsorban, a két szociális érzékenységgel nem, de minden áron túlélési ösztönnel jól megáldott személy társaságában eltűrte megalázását a szegény sorban élőknek…
Jó, tudom, hogy Ember legyen, azt nem tanították a rendőrségnél… Emberi arc és emberséges tett nélkül, hogy ember is lehet valaki? Ez csak a modern természet csodája… Nagy E betüvel, biztos, hogy nem, még a huszonegyedik században sem… Nem mindegy, de mégis, na , mindegy…
Oly jelentéktelen alakja az önkormányzatnak és a helyi közéletnek, - már, ami a Jót illeti - hogy több betűt, több szót nem érdemel személye… A településre nézve csak az a tragédia, hogy jelentéktelenségével még ártani is tud… Legalábbis ennek ellenkezőjét még nem bizonyította az elmúlt egy év alatt…
Hogy mikor jön rá, túl kicsi, porszemnyi ember ő a falu bizalmához? Nem tudom…
De remélem, ha végre rájön, lemond és eltűnik, vissza, a lila házába…
Kedves Laci!
Persze, ez csak a sor eleje…
Következő alkalommal egy igazán nagy reményekre jogosító és azóta csalódást okozó képviselő elmúlt egy évére térek vissza… Takácsné, Válóczi Tündére…
És ne legyél elkeseredve, tudod, régen azt mondtuk, lesz ennél jobb is…
Csak rosszabb ne legyen…
És ne legyél elkeseredve, tudod, régen azt mondtuk, lesz ennél jobb is…
Csak rosszabb ne legyen…
Barátsággal:
Erdélyi István