Kedves Laci!
Köszönöm gyors válaszodat, bizony hihetetlen dolognak tűnik, amit sorra leírok, de elhiheted, nem kell megmozgatnom a fantáziámat, mert Délegyháza – Mutyifalva, mint élettér, minden józan elképzelést felülmúl…
Írod leveledben, hogy van véleményed, te is hadakozol a magad környezetével, de nem olyan élesen mint ahogyan én teszem… Emlékszem, te mindig is a gyermekvédelemmel foglalkoztál, ami,- ahogy írod – nem változik, lassan a hozzád hasonlók is kivesznek. És tényleg érdekes, ahogy írod, miszerint „ szeretted volna a világot megváltani, de az nem hagyta magát. „ És tudod, nem szoktam azon gondolkodni, hogy Te elképzeled mennyire kényelmetlen vagyok a helyi hatalomnak, de változott-e valami, azon túl, hogy szívesen kiseprűznének a településről? Köszönöm, amit írsz, hogy kívánod, eredményes legyek…
Kérdésedre pedig, hogy mennyire vagyok mindettől boldog? – mit is válaszolhatok? A szobafestőnek sem boldogságot okoz a jól végzett munka, hanem belső nyugalmat ad számára, hogy ő megtette, felhasználta, letette a többség javára, a többség asztalára azt, amihez ért…
És bár nem írtam eddig, jártam, nem is egyszer az ország legszegényebb településén, Tiszabőn… Még a rendszerváltáskor, szinte hetente voltam Ózdon, aztán sok – sok évvel később a napokban is… És persze bebarangoltam a jelenkori Nyugat – Magyarországot, az igazi magyar nyugatot és megfordultam a kisemmizett tirpákok vidékén, Nyíregyházán, Miskolcon is…
Délegyháza - Mutyifalván, ha meséltem, mennyire átláthatóan és az emberi kiégettséghez képest milyen tiszta körülmények között élnek az emberek, a családok Ózdon, milyen, tisztán tartott, kertes házakban, akkor azt egyszerűen nem hitték el…
Ahogy sokan, mert nem akarják, nem akarnak szembesülni sem azzal a ténnyel, hogy Délegyházán, mindenféle mutyizás nélkül, élhetnének tisztább, átláthatóbb körülmények között is az emberek, ha partnernek tekintenék őket… Ha az emberek el kezdenének gondolkodni és kiharcolnák a partnerséget… Ha tennének érte.
Írod leveledben, hogy van véleményed, te is hadakozol a magad környezetével, de nem olyan élesen mint ahogyan én teszem… Emlékszem, te mindig is a gyermekvédelemmel foglalkoztál, ami,- ahogy írod – nem változik, lassan a hozzád hasonlók is kivesznek. És tényleg érdekes, ahogy írod, miszerint „ szeretted volna a világot megváltani, de az nem hagyta magát. „ És tudod, nem szoktam azon gondolkodni, hogy Te elképzeled mennyire kényelmetlen vagyok a helyi hatalomnak, de változott-e valami, azon túl, hogy szívesen kiseprűznének a településről? Köszönöm, amit írsz, hogy kívánod, eredményes legyek…
Kérdésedre pedig, hogy mennyire vagyok mindettől boldog? – mit is válaszolhatok? A szobafestőnek sem boldogságot okoz a jól végzett munka, hanem belső nyugalmat ad számára, hogy ő megtette, felhasználta, letette a többség javára, a többség asztalára azt, amihez ért…
És bár nem írtam eddig, jártam, nem is egyszer az ország legszegényebb településén, Tiszabőn… Még a rendszerváltáskor, szinte hetente voltam Ózdon, aztán sok – sok évvel később a napokban is… És persze bebarangoltam a jelenkori Nyugat – Magyarországot, az igazi magyar nyugatot és megfordultam a kisemmizett tirpákok vidékén, Nyíregyházán, Miskolcon is…
Délegyháza - Mutyifalván, ha meséltem, mennyire átláthatóan és az emberi kiégettséghez képest milyen tiszta körülmények között élnek az emberek, a családok Ózdon, milyen, tisztán tartott, kertes házakban, akkor azt egyszerűen nem hitték el…
Ahogy sokan, mert nem akarják, nem akarnak szembesülni sem azzal a ténnyel, hogy Délegyházán, mindenféle mutyizás nélkül, élhetnének tisztább, átláthatóbb körülmények között is az emberek, ha partnernek tekintenék őket… Ha az emberek el kezdenének gondolkodni és kiharcolnák a partnerséget… Ha tennének érte.
Mert – írtam már - lehet, Délegyházán sokan abban reménykednek, hogy az ember felejt, felejt, aztán elfelejt... Jönnek új hírek, új események, aztán feledésbe vésznek a tegnapok történései... Így gondolkodhatnak sokan például a bombariadóval kapcsolatos történésekről, vagy nemtörténésekről... Hasonló módon a feledés homályába kezd veszni az úgynevezett- Szilveszter Lajos által nagy hangon hirdetett - Tényfeltáró Bizottság ténykedése...
Homályba vesznek a tegnapi ígéretek, amivel hatalomra jutottak?
A játszótér ígérete? A települést védő kamerás megfigyelő hálózat ígérete? A külső területen élők biztonságát segítő vészjelző rendszer ígérete? Az üdülő területen létrehozandó önkormányzati iroda ígérete? A lakosság képviseletét ellátó Utcabizalmi Hálózat ígérete?
És lehet, a jegyző - sorozatban elkövetett - törvénytelen ügyintézése ellen tiltakozó panaszom és az annak nyomán dr. Riebl Antal polgármester által indított vizsgálat s annak eredménye is a homályba vész? Már értesített… Amit tavaly követett el a jelenlegi jegyző, az olyan, mintha meg sem történt volna… Legalábbis, szerinte… Bár drága a mosópor, a polgármester nem sajnálja, hogy jegyzője tiszta legyen, mint a Patyolat… Neki bizonyára megéri, az érdek tényleg temérdek, de a település választó polgárainak miért érdeke a személy jelenlétének eltűrése a hatalom gyakorlói között?
Erre nincs és nem is lesz válasz. Pedig eltűnhetne… Végleg…
És lehet, a jegyző - sorozatban elkövetett - törvénytelen ügyintézése ellen tiltakozó panaszom és az annak nyomán dr. Riebl Antal polgármester által indított vizsgálat s annak eredménye is a homályba vész? Már értesített… Amit tavaly követett el a jelenlegi jegyző, az olyan, mintha meg sem történt volna… Legalábbis, szerinte… Bár drága a mosópor, a polgármester nem sajnálja, hogy jegyzője tiszta legyen, mint a Patyolat… Neki bizonyára megéri, az érdek tényleg temérdek, de a település választó polgárainak miért érdeke a személy jelenlétének eltűrése a hatalom gyakorlói között?
Erre nincs és nem is lesz válasz. Pedig eltűnhetne… Végleg…
Ehhez a homályhoz bizony, hallgatásával, szimpatikusnak is érezhető megjelenésével nagyban hozzá járul az a naiv viselkedés és naiv hatalomgyakorlás,
ahogy
Válóczi Tünde foglalja el helyét a képviselők testületében…
Naiv és tiszta embernek ismertem meg…
Nem tudom, az utolsó percben – milyen belső, mutyi - gyanús paktum eredményeként, hogyan került az Együtt Délegyházáért Egyesület képviselő – jelöltjei közé?
Az úgynevezett rossznyelvek szerint Szilveszter Lajos diktált dr. Riebl Antal ügyvédnek, hogy polgármester lesz, ha betartja az általa diktált játékszabályokat… Igaz, így történt az előző ciklus végén is, de akkor Szilveszter Lajos átejtett a jelenlegi polgármestert… Nem is lett akkor a település egyenlők közötti első embere… Most betartotta a játékszabályt dr. Riebl Antal… Egy éve polgármestere a településnek…
Tehát a Szilveszter Lajos által egy éve kitalált Válóczi Tünde is képviselő…
Naiv tisztasága tükrözte az egy évvel ezelőtt közzé adott – alábbi - kortes szövegét is:
„ Szakemberként kétségbeesetten figyeltem, hogy a megalapozatlan kiadások miatt hova jutunk. Az idők során megállapítottam, hogy a felelős gazdálkodás követelményét csak Bulyáki Antal, Dr. Riebl Antal és Szilveszter Lajos értették meg, csak az ő képviselői munkájuk nyomán lehetne kilábalás a nehéz gazdaság helyzetből. Meggyőződésem szerint virágosítással, facsemeték ültetésével, közösségi programok szervezésével komfortosabbá, élhetőbbé tennénk településünket. Nagyon szeretném, ha családom, gyermekeim esztétikus, barátságos környezetben élhetne, gyermekeimet biztonságban nevelhetném fel.”
Bizony, Válóczi Tünde álmodozó éjszakáin – valószínű, Ignotus sorait olvasva jutott abba az állapotba, hogy a Képzeletnek tengerénél, többet ér egy csepp valóság.
Mert önmagának hitte el, hogy Az idők során megállapítottam, hogy a felelős gazdálkodás követelményét csak Bulyáki Antal, Dr. Riebl Antal és Szilveszter Lajos értették meg, csak az ő képviselői munkájuk nyomán lehetne kilábalás a nehéz gazdaság helyzetből.
Elhitte, mert reményeit fogalmazta meg naiv vágyaival, hogy például Szilveszter Lajos, az alapvetően iskolázatlan,a település elmúlt évtizedeinek szagos tengerében hajózgató, itt – ott kikötőt kereső és találó személy alkalmas a gazdasági kilábalás irányítására… Méghozzá egy olyan partner mellett, gondolok itt Válóczi Tündére, aki szakemberként került egy örök túlélő számításába a jövő tervezésénél…
Mert a naiv Válóczi Tünde Sainte –Beuve szavaival úgy érezte, Elég csak élni: az ember mindent lát, és látja mindennek az ellenkezőjét. És nem látta az elmúlt évben, mert nem akarta látni, hiszen új helyzetbe került és már nem volt kétségbeesett, ahogy korábban. Nem látta, hogy az általa szakmai ellenfélnek titulált megalapozatlan kiadások továbbra is nőnek.
Nem veszi észre, mert nem akarja észrevenni, hogy a kiadás – és tartozásnövekedés most már aláírásával, szavazatával és hozzá járulásával történik. És ez bizony már más helyzet. A felelősség helyzete, a későbbi felelősségre vonás lehetőségének helyzete…
Nem veszi észre, mert nem akarja észrevenni, hogy a kiadás – és tartozásnövekedés most már aláírásával, szavazatával és hozzá járulásával történik. És ez bizony már más helyzet. A felelősség helyzete, a későbbi felelősségre vonás lehetőségének helyzete…
Mert, ha nem is őszinte környezetéhez és szavát sem lehet hallani a testületi üléseken, vagy ha igen, akkor is pincéz a polgármesterének, de tudnia kell, hiszen ismeri a tényeket, ez a testület gyakorlatilag semmit nem tett, a programjában szereplő kilábalás a nehéz gazdasági helyzetből – szlogen megvalósítása érdekében.
Bizony, ha dr. Riebl Antal árnyékában adja össze a számokat, - Faguet szavaival - A dogma hatalmas érzelem, ha megtalálta formuláját. És úgy néz ki, dr. Riebl Antal árnyékában Válóczi Tünde – reményeim szerint időlegesen - megtalálta.
És bizony jó lenne, nagyon is jó lenne, ha Délegyháza – Mutyifalva elsődleges feladatai közé tartozna – tartozhatna egy kimagasló tudással rendelkező gazdasági szakember cselekvésre építhető vágyálma, hogy virágosítással, facsemeték ültetésével, közösségi programok szervezésével komfortosabbá, élhetőbbé lehetne tenni településünket.
Így van…Tényleg így van… De, ha egy család éhezik, akkor a családfő ne hamis nyaklánccal kedveskedjen feleségének… Mert a délegyházi hamisságok erdejéből annyi fát lehetne már kivágni, hogy akár a brazíliai esőerdőkbe is exportálhatnának belőle…
Egyet tudok, nem is kell hozzá nagy előrelátási képesség…
Ha így megy tovább, és nem találja meg alapvető tudására épített helyét Válóczi Tünde képviselő, akkor álma, amiért naponta felkel és elindul munkába, hogy Nagyon szeretném, ha családom, gyermekeim esztétikus, barátságos környezetben élhetne, gyermekeimet biztonságban nevelhetném fel, csak hiú ábránd marad…
De bármelyik gyermeke, évek múlva, joggal és okkal kérdezi meg saját édesanyját,
- Anyu… Te mindig okosabb voltál, hogy lehetett téged úgy az erdőbe vinni?
- Anyu… Te mindig okosabb voltál, hogy lehetett téged úgy az erdőbe vinni?
És akkor majd válaszolni kell, és akkor majd együtt kell végig biciklizni a településen...
Ahol most sincsenek értékes, közművelődési programok.
Ahol most sincsen közösségi élet.
Ahol most sem jellemző a facsemeték ültetése és persze, gondozása.
Ahol most is szemetet hordanak a frissen ültetett virágra.
Ahol most elfordíttatja gyermeke fejét Válóczi Tünde a gyermekeivel biciklizgető édesanya, ha az állomásnál található, hónapok óta díszelgő házra pingált feliratot olvashatná.
Ahol most sincsenek értékes, közművelődési programok.
Ahol most sincsen közösségi élet.
Ahol most sem jellemző a facsemeték ültetése és persze, gondozása.
Ahol most is szemetet hordanak a frissen ültetett virágra.
Ahol most elfordíttatja gyermeke fejét Válóczi Tünde a gyermekeivel biciklizgető édesanya, ha az állomásnál található, hónapok óta díszelgő házra pingált feliratot olvashatná.
És igen, már ma is megkérdőjeleződik az élhetőség a hatalom gyakorlására alkalmatlanok öncirógató nyávogásától, ahol az üres ágyban önmagukat elégítik ki a szellemi impotensek, mert szép lassan, akik ágyukba akartak feküdni, azok is kihátrálnak.
És nem lesz, aki majd sajnálja őket, ha egyedül fetrengenek a végleg elvesztett hatalom hideg, koszos lepedőjén…
És nem lesz, aki majd sajnálja őket, ha egyedül fetrengenek a végleg elvesztett hatalom hideg, koszos lepedőjén…
Nem lesz, mert akkor már újabb segget keresnek és találnak a mindig – mindenkinek lefekvő bábok…
És?
Ahogy - hányingert keltő módon - saját, haldokló feleségét az intenzív osztály csövekkel és műszerekkel teli világában lefényképező helyi ember közzé adta a sajnáltató népszerűség érdekében a fényképet, róluk is készít majd egy képet, közzé is adja, mindenki láthatja majd, ahogy bánkódnak a Tegnapok Istenei – Válóczi Tünde mai harcostársai - az elvesztett hatalom rozoga csónakján…
Ahogy - hányingert keltő módon - saját, haldokló feleségét az intenzív osztály csövekkel és műszerekkel teli világában lefényképező helyi ember közzé adta a sajnáltató népszerűség érdekében a fényképet, róluk is készít majd egy képet, közzé is adja, mindenki láthatja majd, ahogy bánkódnak a Tegnapok Istenei – Válóczi Tünde mai harcostársai - az elvesztett hatalom rozoga csónakján…
És a csónak alja - valakik által - majd lyukas lesz…
És a csónak majd elsüllyed…
És nem lesz senki, aki mentőkötelet dobna majd, mert a móroknak az a kötelességük, hogy eltűnjenek… Még, ha kötelességüket sem teljesítették…
Elsüllyednek, elmerülnek, végleg és megszégyenülve…
Kedves Laci!
Ennyi volt mostani levelem, köszönöm türelmedet.
Holnap, Tóth Mihályné Darabos Zsuzsa helyi képviselő - eddig - felejthető munkásságának egy évét leltározom...
Holnap, Tóth Mihályné Darabos Zsuzsa helyi képviselő - eddig - felejthető munkásságának egy évét leltározom...
barátsággal:
Erdélyi István
Ha e blog olvasóinak véleménye, ellenvetése van a fentiekben írtakkal szemben,
másképpen látják a helyi valóságot,
és azt szeretnék,
ha nyilvánosságra is kerülne,
kérem,
küldjék el a
one@riporter.eu
mail címre.
másképpen látják a helyi valóságot,
és azt szeretnék,
ha nyilvánosságra is kerülne,
kérem,
küldjék el a
one@riporter.eu
mail címre.
