Futólag hallottam a hírt,
lehet nem is igaz, baj akkor sincs, fel kell készülni ettől az immár, belülről is erjedő csapattól, még ennél cifrább dolgokra is a maradék időben, amíg koptatják még hivatali foteljeiket…
Mondom, futólag hallottam,
hogy a polgármester kitalálta,
nem igazi és eredeti az a hatalom, amelyet bitorol,
ha mindezt nem új köntösben hajtja végre …
nem igazi és eredeti az a hatalom, amelyet bitorol,
ha mindezt nem új köntösben hajtja végre …
És ehhez bizony kellenek a külsőségek,
hiszen a leköpni való múlt az,
ami nem illik a Kicsi Délegyhez…
Igaz,
hogy ebben a leköpni való múltban szerezte érettségijét,
vehette át diplomáját, tette le szakvizsgáját,
lehet, még plusz pontot is kapott erre, meg arra…
Mindegy, sikerült, megkapta.
Ahogy a kicsi Délegy egyik leggazdagabb emberévé is válhatott,
- rosszat és törvénytelent dehogy is feltételezve, -
csak abban a leköpni való múltban megszerzett tudására alapozva…
Igaz,
hogy ebben a leköpni való múltban vállalt képviselőséget,
bizonyára, már akkor komoly ellenzékinek számított,
de ezt oly halkan tehette,
ahogy az egér cincogását lehet hallani egy zsúfolt pályaudvaron…
És az adja vágyainak tartalmát,
hogy márpedig
őt
tizenhat évig
még atombombával sem lehet kirobbantani
a
polgármesteri székéből?
Megjegyzem,
ahogy hallom,
sorba az emberektől,
én már a négy évben sem vagyok biztos.
Mondom,
tényleg futólag hallottam a hírt,
hogy dr. Riebl Antal elhatározta,
új címer
illik hatalmához és az általa irányított Kicsi Délegyhez…
És az új címerhez
új zászló is dukál…
Már nagyban – de titokban - megy a készülődés…
Naprakészen együtt élek hazugságaikkal,
elég,
ha elolvasom a település
jelenlegi hivatalos weblapján
az alábbi sorokat:
Az utóbbi évek fejlődéseként a község valamennyi infrastruktúrával rendelkezik,
belső útjai
szilárd útburkolatúak.
Hát…
Lehet hazugsággal is jó hírét kelteni
Mutyifalva - Délegyházának….
Viszonylag gyenge a fantáziám, hogy mindezt a primitívséget utolérjem,
ezért biztos, ami biztos – alapon
megkérdeztem egy pár ismerősömet,
mit szól a hírhez?
„ Hát azt mondják, nagyon is büszke ez az új délceg csapat a valamikori TSZ – telepen található, országos védettséget élvező vadkörtefára, ami alatt még a közös kampányképükkel is büszkélkedtek… Mivel nem jó ezeknek a körtefa, ezért fel kéne rá húzni ezt az egész csűrhét… „
- volt az egyik észrevétel.
„ - Szerintem úgy kellene, hogy kinézzen az új címer, hogy elmerül a III-as tó hullámaiban a klottgatyás Riebl Antika és a Szilveszter Lajoska…”
- volt a második.
És a harmadik?
„ - Énszerintem boldog lehet annak a falunak a népe, ahol egy Cigánybáró a király. Ehhez méltó címer kellene. „
A negyedik válaszoló hosszabban írt, nem csak javasolt, kérdezett is:
„ - Ez a Riebl, hogy nem tanár, az biztos, mégis órákat tart pedagógusi végzettség nélkül egy csepeli középiskolában?
Ez több, mint érdekes…
De, hogy elgondolkodtató, hogy megfelel e a tőrvénynek, az biztos…
És egyébként, ha szabadna tudnom, most már a heraldikához is ért? „
És segítségként elküldött egy leírást a heraldikáról…
A címerek olyan pajzsra helyezett, mértani formákból és stilizált képekből meghatározott szabályok szerint megszerkesztett, örökölhető vagy tartós használatú színes jelvények, amelyek tulajdonosaik természetes és jogi személyek azonosítására szolgálnak.
A címerek a XII. században Nyugat-Európában alakultak ki és a lovagi fegyverzet fő elemeit jelenítik meg. Ennek megfelelően részeik: 1. a címerpajzs, 2. a sisak a sisaktakaróval, 3. a sisakdísz, 4. a külső díszek (pajzstartó, rangjelző korona, címerpalást, címersátor, jelmondat vagy csatakiáltás, stb.) Ezen elemek közül a címer fő része a pajzs a díszített sisakkal, a többi kiegészítő elem. A sisakdísz leggyakrabban a címerpajzs ábráját ismétli, eredetéből következően azonban nem mindig stilizált formában.
A címerpajzs alakja az élő heraldika korában a valóban használt pajzsformákat utánozza, míg a hanyatló heraldika korában egyre inkább dekoratív elemmé válik. A leggyakoribb pajzsformák: a háromszögletű, a csücskös talpú, a kerektalpú vagy doborpajzs, a tárcsapajzs, a hegyes talpú, az ovális, a kerek vagy tatárpajzs, a lófőpajzs, a rutapajzs. Ez utóbbit elsősorban a nők használták. A pajzs állása lehet egyenes vagy döntött. A pajzsok egymás mellé rendelhetők, illetve egy pajzson több címer is egyesíthető.
A sisak lehet zárt (csupor-, csöbör- és csőrsisak), illetve nyitott (rostélyos vagy tornasisak). Elengedhetetlen része a sisaktakaró, amelyet sisakkorona vagy tekercs kapcsol a sisakhoz.
A sisakdísz legtöbbször, de nem minden esetben azonos a pajzson látható címerképpel vagy annak részletével. Ha a pajzson látható kép mesteralak, akkor azt segéd-sisakdíszen (sasszárny, bölényszarv, stb.) ábrázolják. Szemben a pajzson látható stilizált képpel, a sisakdísz általában plasztikusan ábrázolt.
A címertartók közül leggyakoribbak az emberalakok, a képzelt és valódi állatok, illetve a növények.
Mutyifalva – Délegyháza!
Jó utat, jó szelet vissza a feudalizmusba!
