Kedves Laci!
Bizony, el sem képzeled, ( bevallom, magam sem képzeltem el ) milyen szellemi káoszt okoz az eddig közzé adott magánvéleményem a településünk, - ahol élek – vezetőiről… Én káosznak nevezem, bár nem fedi a szó a valóságot, mert inkább a rádöbbenés és a tisztánlátás zűrzavart idéző pillanatai ezek azon érzésekkel szemben, amelyek élnek a megtévesztett és alulinformált, - helyenként - manipulált helyi emberekben… Leveleket írnak,telefonálnak, többen mondták, szégyen, hogy mindezt egy állampolgárnak kell közzé tennie, ahelyett, hogy elő állt volna a település polgármestere, vagy bármely képviselő, számot vetni nyilvánosan az elmúlt egy évről… És volt egy új gondolata Gonda Péter, Párizsban élő grafikusművésznek, aki arra kíváncsi, hogy vajon hány helyi képviselő észrevételezi nyilvánosan a munkájáról írott véleményt? Hány képviselő tesz hozzá, vagy vesz el a leírtakból? Esetleg hányan és hogyan cáfolják majd a nyilvános, őket érintő véleményeket? Vagy mégis megérdemli a település a Mutyi jelzőt és most már a választott tagokra is rá kell majd illeszteni a mutyi – képviselőséget? Szóval, - kérdezi - marad a csend?
Bizony, Tóth Mihályné Darabos Zsuzsanna is azok közé tartozik,
aki erősíti a névtelenek, a szükségtelenek,
a minek is vannak ők itt? - csapat létszámát…
Pedig lelke, karaktere többre, értékesebbre predesztinálja őt…
Annak ellenére is, hogy az egy évvel ezelőtti – alábbi - programja, csak arra volt jó,
hogy, ha meg is választják képviselőnek, a programjának nevezett förmedvényről elfeledkezzenek, figyelembe se vegyék,
mert – ha igen,
akkor még azt is kétségbe vonják, hogy van e joga belépni az óvodába?
„ Azt gondolom, hogy képviselőnek lenni, ahogy az a nevéből is következik, nem kiváltságot jelent, nem különböző érdekcsoportok, hanem a délegyházi emberek képviseletét jelenti. Fontosnak tartom, hogy Délegyháza végre rátaláljon egy olyan fejlődési útvonalra, mely a helyi adottságokhoz illeszkedik és jelenlegi lehetőségeink mellett a lehető legoptimálisabb, folyamatos fejlődést biztosítsa. A turizmus fejlesztéséhez az első lépésként megfelelő minőségű kijelölt fürdőzőhelyek létesítése kell, hogy cél legyen, és a megfelelő állapotok a színvonalas turisztikai vállalkozások létrejöttét is maga után fogja vonni. A falu és az üdülő köztereinek fejlesztése általános, ne egy-egy helyre koncentrálódó és egységes falukép-fejlesztési koncepció mentén valósulhasson meg.”
Nem tudom, ki írta, talán ő írta saját ars poeticáját, miszerint … képviselőnek lenni, ahogy az a nevéből is következik, nem kiváltságot jelent, nem különböző érdekcsoportok, hanem a délegyházi emberek képviseletét jelenti.
De, hogy erről elfeledkezik, ahogy képviselőként beül a hivatali székbe, az biztos…
Érdekes…
Sok mindenről elfeledkezett, már ami az elmúlt egy évet állítaná szemben az általa írtakkal…
Nem láttam, hogy legalább a szakmai tisztesség érdekében állást foglalt volna az iskolai pedagógiai munkát értékelő testületi ülésen a jelenlevők többségének primitív hozzászólásai nyomán keletkező szellemi gödör szélén ülve az iskola igazgatójának védelmében…
Az úgynevezett, miért nem éneklik a gyerekek rendesen a himnuszt és a miért tátognak? – helyzetben…
És miért maradt néma, amikor a gyermekkel és pedagógia ismeretekkel sem megáldott jegyző asszony pedagógiai- viselkedési kérdésekben foglalt állást? Annak alapján, hogy ő bizony látott egy gyereket cigarettázni az iskola előtt…
Meg aztán, ha nem különböző érdekcsoportok meglétéért képviselő, akkor miért feledkezik meg arról, hogy esetleg saját gyermekének szerzett állást önkormányzati berkeken belül?
És vajon, hogyan is képviseli Délegyháza lakosságát, ha egyszerűen még leveleikre sem válaszol?
És mit is tart fontosnak?
Egy blöff – csokor hangzatos szövegbe rejtve: , hogy Délegyháza végre rátaláljon egy olyan fejlődési útvonalra, mely a helyi adottságokhoz illeszkedik és jelenlegi lehetőségeink mellett a lehető legoptimálisabb, folyamatos fejlődést biztosítsa.
Mert, mintha munkásságának részeredményeként Délegyháza nem lenne egyben Mutyifalva is…
Mert Délegyháza, hőn szeretett települése úgy rátalált az elmúlt egy évben az igazi fejlődési útvonalra, mint egy csiga a földalatti vizi sárkányra a Kalahári sivatagban…
Kifelé még rendben van,ülésezik, elfoglalt, ide – oda ráncigálják...
Mondom, kifelé még rendben is lehetne, de mit válaszol, bárki orra elé löki Hallgrimsson kérdését, miszerint - Tettünk-e a szebb, jobb napokért valamit?
Még szóbeszéd sem járja, hogy tett volna viselkedésével, kapcsolataival, rokonságának kiterjedtségével Jókai Mór azon mondata ellen, hogy - Becsületesnek lenni legjobb üzlet…
Valójában nem több ő a testületben, mint egy tisztességes kategóriába sorolható jelentételen báb…
Ott van, de minek?
És, ha nincs ott, miért nincs ott? Mert nem látni és nem hallani róla semmit…
Vajon így számolta ki valamikor Szilveszter Lajos, vagy konkrétabban így számolta bele őt saját – polgármesterrel lemutyizott – szavazógépezetébe?
Ezt a szerepet szánták neki? Mert, ha igen, akkor ennek bőven eleget tett az elmúlt egy év alatt…
Hangzatos blöff volt programjában, hogy ő bizony vágyálmai közé sorolta A turizmus fejlesztéséhez az első lépésként a megfelelő minőségű kijelölt fürdőzőhelyek létesítését…
Lehet, most már dicsőség, hogy Délegyházán, a megszámlálhatatlan tavak vidékén – a húsz évvel ezelőtti fürdőcentrum-településen -valaki programként említi meg, hogy jó lenne végre egy megfelelő minőségű fürdőhely?
Már csak ennek olvastán is, nem ég senki arcán a bőr?
Színvonalas turisztikai vállalkozások meglétét emlegeti, mint vágyainak netovábbját, de az itt élők többsége saját településén sem mozdul ki házából, mert az igénytelenség, amit a település áraszt, rátelepedik a gondolatokra, a hétköznapokra… Legfeljebb kocsmákba járnak, de lassan már oda sem…
És nincs kritikai érzéke, vagy egyszerűen az általa nevelt és oktatott gyermekek is abban az esztétikai sötétségben fognak felnőni, amit úgy fogalmaz meg, hogy:
- A falu és az üdülő köztereinek fejlesztése…
Nem nevet, ha újra és újra elolvassa saját mondatát?
Mert Délegyháza tele van közterekkel, amit esztétikusan fejleszteni kell?
Mi a véleménye, az óvoda vezető pedagógusának a minden esztétikai igényt, olajkút mélységben alul múló úgynevezett István királynak nevezett fatönk alatt, vagy mellett vezet az útja?
Vagy nem jár arra soha?
És milyen naiv…
Általános, ne egy-egy helyre koncentrálódó és egységes falukép-fejlesztési koncepció víziójának igényét tette közzé egy évvel ezelőtt…
Nem vette és nem veszi észre, hogy Délegyházán még egy-egy helyre sem koncentrálódik az esztétikai igényesség?
Vagy a villanyoszlopokon rothadó muskátlik igényességére gondol?
A szétesett faluképre?
A Falunapra összerámolt tájra és az azt követő csendre, porra, szemétre, retekre, igénytelenségre, ami e területet jellemzi?
A vasútállomásnál díszelgő, óvodásoknak bizonyára nevelési célzattal megmutatott feliratra?
A megtévesztő utcanév táblákra?
Hova veszett, vagy nem is volt a település életét és kinézetét érintő önkritikája, kritika érzéke Darabos Zsuzsának?
Bizony, mondják róla, ért, nagyon is ért a gyermekekhez. Hisz is bennük, beszéli is a nyelvüket, de ha tényleg így van, vajon miért nem volt önkritikája, amikor vállalta a képviselőséget, hogy ő bizony – Rembrandt nyomán - marad a kaptafánál…
Mert rendben, bizonyára olvasta Petőfit, ki szerint Hatalmas orvos az idő, de jelentéktelensége - ülve a képviselői székben – már túlnő az égig érő kanadai fenyőkön…
Ha lemond, észre sem veszi senki…
De, ha marad, akkor vigye be, ültesse be tudását és esetleges kiállását az Önkormányzat nevű veteményesbe, mert ott bizony, - abban a soha nemegybenvolt csapatban - szükség lenne, nagyon is szükség lenne az érdek nélküli értelemre…
És kevés, - kevés az a válasz - emberhangú, személyes kritikámra, hogy el sem képzelem, milyen munkát végeznek a Bizottságokban… Lehet, tényleg nem képzelem el, már ami a végeredménytelenséget illeti, de vajon hányszor tette szóvá, hogy a Bizottsági ülésekről is tegyenek közzé, - legalább a település újságjában, vagy a település honlapján – a választó polgárokat tájékoztató tudósításokat?
És mennyiben képviseli tisztességesen a településen lakók érdekeit, ha azzal sincs tisztában, hogy nem őt irányítja, mint testületi tagot a polgármester, hanem ő, mint testületi tag kellene, hogy irányítsa, ellenőrizze a kollektív vezetés részeként és jogán a település polgármesterét?
Mert, ha így lenne, joggal kérdezhetném meg, vajon mennyiben ért egyet a Délegyháza diktatórikus jegyeket felvonultató polgármesteri gyakorlatával? Megszavazta – megszavazza?
A cenzúrával? Megszavazta – megszavazza?
A demokráciaellenes, a választó polgárokat vegzáló, polgármesteri magatartással? Megszavazta – megszavazza?
A polgármesteri védőernyő alatti jegyző hölgy állampolgárt sértő munkavégzésével? Megszavazta – megszavazza?
Miért feledkezik el arról, hogy bizony, egy évvel ezelőtt a választó polgárok bíztak, igenis bíztak az általuk választott emberek tisztességében, tisztességes munkavégzésében? Hogy az évek alatt nem kis áldozatok árán összetákolt reményt ilyen rövid idő alatt hogyan és miért játszották el?
Mert képes lenne egyet nem érteni, akár szavazni is a polgármesteri diktatórikus előterjesztések ellen, de, ha ezt nem teszi, - arcát vesztett, szürke, azaz színtelen emberként - mit ér a helyi önkormányzat dicstelen csapatában?
Erre a választ, bizony saját magának kell megadnia.
Kedves Laci!
Hirtelen ennyit tudtam írni egy reményeim szerint többre képes helyi képviselő munkásságáról…
Holnap egy önkormányzati – régi bútordarab jelzővel is illethető – személyről, Jakus Lászlóné tevékenységéről mondom el véleményemet. Előzetesen csak annyit, hogy csalódást okozó személyére gondolva jutnak eszembe Hviezdoslav sorai, miszerint Igen, igen, mindigre egy bánat, nevet cserél a bú, de megmarad
Barátsággal:
Erdélyi István
